Apró termetük ellenére a kolibrik igen harciasan viselkednek. A természet csodái mai részében róluk olvashatsz érdekességeket.
Az aktus olykor kannibalizmusba fullad, és van, amikor az utódok is a nőstény gyomrában végzik.
A sáskarák a világ leggyorsabb ütésével büszkélkedhet. Akár az emberi csontot is képes eltörni.
Pánikra semmi ok! A delfinek képesek egyszerre aludni és ébren lenni.
A flamingó színének titka étrendjében keresendő.
Mentségükre szóljon, hogy az utódaik érdekében teszik.
A tehenek érzelemvilága sokkal gazdagabb, mint azt eddig gondoltuk.
Van, hogy többet ártanak ezek az erdei madarak a fáknak, mint amennyire a hasznukra válnak.
Sorozatunk mai részének főszereplője nem növény, és nem is állat. Bemutatjuk a világ legtermetesebb élőlényét.
A fajtársak készségesen segítik egymást, az idegen fajokkal azonban többnyire harcban állnak. Ismerős? Igen, a fák is így működnek.
Sorozatunk mai részében egy megdöbbentő ténnyel szembesítünk.
Biztos az elefántnak, ugye? Attól függ, honnan nézzük.
A papagájok remekül tudják utánozni az emberi beszédet – és más hangokat. De vajon mi célt szolgál ez a ritka menő tulajdonság? A természet csodái legújabb részében ennek jártunk utána.
Legközelebb úgy nézd újra a Némó nyomában-t, hogy már ezt is tudod.
Sorozatunk mai részében a prérilakók sok szempontból antropomorf társadalmáról és egy kedves szokásukról ejtünk szót.
Akkor viszont jó sokat. Egy székeléssel akár a testsúlyuk egyharmadát is elveszíthetik.
Sorozatunk mai részében arról olvashatsz, hogy miért és hogyan szedi rá egy Dél-Afrikában élő növény a szorgos és hiszékeny ganajtúró bogarakat.
Az óceánok misztikus teremtményei köré nem véletlenül szövődtek legendák.
Ezt a békát inkább ne csókold meg, ha kedves az életed.
Az, hogy a hím csak a nemzés feladatát vállalja magára, és minden más feladat a tojóra hárul, egy ritkább példa. A közhiedelemmel ellentétben a fajok többségénél a szülők közösen viselik a terheket.
A természet csodái mai részében a világ legnagyobb és legbüdösebb virágáról, valamint egy hazánkban is elterjedt orchideafajról olvashatsz.
Ugye, nem mindegy, hogy méhek vagy a Szamburu törzs vadászai jelentik a veszélyt?
Sorozatunk mai részéből kiderül, hogy a tengeri vidrák miért összekapaszkodva sziesztáznak.
A veszélyeztetett fajt nemrégiben fedezték fel, és úgy tűnik, hogy rövid időn belül ki is fog pusztulni.
A nőstény imádkozó sáska furcsa szexuális szokásáról biztosan hallottál már. De milyen célt szolgálat még az állatvilágban a kannibalizmus? A természet csodái mai részében ennek járunk utána.
Áttetsző lábaiknak hála sokkal ügyesebben álcázzák magukat, mint más békafajok.
Ha nem az éhség készteti őket a pusztításra, akkor micsoda?
A különleges medúzafaj halhatatlanságának semmi köze a bölcsek kövéhez.
Az északi sarkkörön élő rénszarvas akár egy népmese szereplője is lehetne, akinek nyáron arannyá, télen kékké változik a szeme.
Sorozatunkban ez alkalommal a vidrákról tudhatsz meg meglepő érdekességeket.
A természet csodái mai részéből azt is megtudhatod, hogy miért nem nevezhető a szülőség mintaképének az egyiptomi ugróegér.
A természet csodái mai részéből megtudhatod, hogy a fák is kommunikálnak egymással, nem is akárhogyan.
„Hogy ityeg, Flipper?” „Minden frankó, Willy!” Valószínűleg valahogy így beszélgetnek egymással a palackorrú delfinek.
A neve alapján akár egy mesebeli birodalom lakója is lehetne, de az orchideamanó valójában egy rovar.
A kutatók szerint elképzelhető, hogy csápjaikat a bosszúvágy vezérli.
Sorozatunk mai része egy igazi dráma, melynek főszereplői az oregánó, egy szép lepkefaj és a hangyák.
Mi az: csőre van, mégsem madár; tojást rak, de nem hüllő; tejet ad, és mégsem szül?
Fogadjunk, hogy te sem gondoltad, milyen rafkósak és egyben racionálisak tudnak lenni a mókusok. Különösen, ha kajáról van szó.
Ha a vízipókot csodapóknak tartottad, a molnárpoloskától le leszel nyűgözve.
Van egy papagájfaj, amelynek az egyedei hihetetlen önzetlenségről tesznek tanúbizonyságot.
A természet csodái című új sorozatunk mai részének főszereplői a bölcsőszájú halak.
A megalodon minden lehetőséget kihasznált, hogy a méretéből fakadó előnnyel induljon az életben.
Cikksorozatunk mai részét csak erős idegzetű olvasóinknak ajánljuk.
Van egy olyan közös jellemzője az embernek és a koalának, ami akár egy bűnügyi nyomozást is tévútra vihet. Sejted, mi az?
Minek vesződjek az építkezéssel és a neveléssel, ha van, aki önként és dalolva megteszi helyettem?
Tudtad, hogy a ma élő legnagyobb szárazföldi állatok társadalma a matriarchátusra épül?
Miért csíkosak pont ezek a lófélék, amikor a világ más részein élő legközelebbi rokonaik nem azok?
A rejtély megoldásának kulcsa a génekben rejlik.