Bármilyen ártatlan is a külseje, jobban teszed, ha nem packázol a lajhármakival.

A tengeri élővilág legveszélyesebb lényével könnyen szembe találhatod magad egy strandon.

Csak figyelemfelkeltés, vagy valami egész másról szól?

Egy óvatlan lépés halálhoz is vezethet Ausztrália sekély vizeiben.

Kicsi a pók, de a mérge erős, mutatott rá egy új tanulmány, mely szerint egyes fajok étlapján rendszeresen szerepelnek kígyók.

Csíkos lábai ellenére az okapi sokkal közelebb áll a zsiráfokhoz, mint a zebrákhoz.

A kutatókat is meglepte, hogy mennyire hasonlítanak a dinoszauruszok korából származó őseikre.

Visszahúzódó karmainak köszönhetően ez a különleges kétéltű a bolygó állatvilágának egyedülálló faja.

Tényleg röviden fog az aranyhal agya, vagy alaptalanul éri ez a vád? A halkutató válaszol.

A középkorban úgy hitték, a narválok természetfeletti erővel bírnak.

Tudtad, hogy az elefánt ormánya 1,5 másodperc alatt 4 liter vizet tud felszippantani? És azt, hogy felporszívózhatja vele a táplálékot?

Több ezer méter mélységben él, de az emberek elől így sem tudott elrejtőzni: tudjuk, hogy polip létére hasonlít egy nagy fülű elefánthoz.

Mielőtt az örökbefogadásán törnéd a fejed, tudnod kell, hogy a kis páncélos egér aranyos ugyan, de fogságban életképtelen.

A kék sárkány valóban hasonlít a mesebeli lényhez, de semmi köze a hüllőkhöz.

A kocsonyahal egészen addig pont olyan, mint bármelyik másik hal, amíg ki nem mozdítják természetes élőhelyéről.

Miért pont a fejünk körül röpködnek a szúnyogok, és mitől olyan idegesítő a hangjuk?

Sorozatunk legújabb részéből kiderül, vajon tényleg repülnek-e a tintahalak, vagy ezt csak néhány betintázott tengerész találta ki.

A kígyók érzékei máshogy működnek, mint azt az állatvilágban általában megszokhattuk.

Sorozatunk mai részéből megtudhatod, mi mindent csinálnak a méhek azért, hogy a virágnektárból tömény, édes massza legyen.

A természet csodái mai részéből azt is megtudhatod, mi a közös a jégszemekben és a fák törzsében.

Órákon át képesek szárnycsapás nélkül, könnyedén repülni, de vajon hogy csinálják?

A természet csodái mai részében a rettegett királykobrához és fekete mambához hasonló, halálos mérgű kígyókat mutatunk be.

Jonathan nemcsak a ma élő legidősebb állat, de a „valaha élt legöregebb óriásteknősök” kategóriában is dobogós helyen szerepel.

Földünk legnagyobb rágcsálójával, a vízidisznóval minden állat szívesen barátkozik – leszámítva a rá vadászó ragadozókat.

A kúpcsigák gyönyörű, de igen veszélyes állatok.

A kafferbivaly pillanatok alatt képes végezni egy oroszlánnal.

Szellemcápa, kísértethal, patkányhal, nyúlhal – ezek a becenevek ragadtak rá az idők során a tengeri macskákra, azaz a kimérákra. Nem véletlenül.

Ha te is az éjjeli baglyok táborába tartozol, akkor ezekkel a virágokkal érdemes benépesítened az otthonodat.

A vámpírok bizony köztünk járnak.

Hosszú szempillák, önelégült arckifejezés, hangoskodás, köpködés, nyelvöltögetés – ennél jóval többet is tudnak a tevék púp nélküli hippi kuzinjai.

Több főemlős ásítással reagál az ásításra, ami egy új kutatás szerint későbbi cselekedeteikre is hatással lehet.

A kertedben lévő cserjék és füvek bioritmusa alapján te is könnyedén megállapíthatod az aktuális időt.

Az állat bizarr védelmi mechanizmusa a prérifarkasokat is megzavarja.

Sorozatunk mai részében megnézheted, hogyan ássák be magukat a kullancsok az állatok és az emberek bőrébe, hogy aztán teletömjék magukat vérrel.

Nappal kerülik a fényt, éjszaka pedig a lámpáink körül legyeskednek. Nem, nem azért, hogy minket bosszantsanak.

A mexikói axolotl kifejlett korában is külső kopoltyúkkal lélegzik, noha ez a légzőszerv a kétéltűekben rendszerint csak a lárvákra jellemző.

Nem a fürgeségéről híres ez az állat, cserébe viszont van egy bombabiztos trükkje az ellenfél elriasztására.

Az argentin hangya Dél-Amerikából került Európába, és egyre csak terjeszkedik.

Jól olvastad, a tűhalfélék családjába tartozó fajoknál a hím feladata az utódok kihordása.

Fejlett előagyuk révén a varjak olyasmiket is tudnak, amiről azt hinnéd, csak a főemlősök kiváltsága.

Évente átlagosan 100 millió cápa válik az emberek áldozatává.

És vajon mennyire ártalmasak ezek a képződmények? A természet csodái mai részéből kiderül.

Ha elég jól figyelsz, a virágoktól sok kérdésre választ kaphatsz. Például arra, hogy számíthatsz-e csapadékra a nap folyamán.

Apró termetük ellenére a kolibrik igen harciasan viselkednek. A természet csodái mai részében róluk olvashatsz érdekességeket.

Az aktus olykor kannibalizmusba fullad, és van, amikor az utódok is a nőstény gyomrában végzik.

A sáskarák a világ leggyorsabb ütésével büszkélkedhet. Akár az emberi csontot is képes eltörni.

Pánikra semmi ok! A delfinek képesek egyszerre aludni és ébren lenni.

A flamingó színének titka étrendjében keresendő.

Mentségükre szóljon, hogy az utódaik érdekében teszik.

A tehenek érzelemvilága sokkal gazdagabb, mint azt eddig gondoltuk.

Van, hogy többet ártanak ezek az erdei madarak a fáknak, mint amennyire a hasznukra válnak.

Sorozatunk mai részének főszereplője nem növény, és nem is állat. Bemutatjuk a világ legtermetesebb élőlényét.

A fajtársak készségesen segítik egymást, az idegen fajokkal azonban többnyire harcban állnak. Ismerős? Igen, a fák is így működnek.

Sorozatunk mai részében egy megdöbbentő ténnyel szembesítünk.

Biztos az elefántnak, ugye? Attól függ, honnan nézzük.

A papagájok remekül tudják utánozni az emberi beszédet – és más hangokat. De vajon mi célt szolgál ez a ritka menő tulajdonság? A természet csodái legújabb részében ennek jártunk utána.

Legközelebb úgy nézd újra a Némó nyomában-t, hogy már ezt is tudod.

Sorozatunk mai részében a prérilakók sok szempontból antropomorf társadalmáról és egy kedves szokásukról ejtünk szót.

Akkor viszont jó sokat. Egy székeléssel akár a testsúlyuk egyharmadát is elveszíthetik.

Sorozatunk mai részében arról olvashatsz, hogy miért és hogyan szedi rá egy Dél-Afrikában élő növény a szorgos és hiszékeny ganajtúró bogarakat.