Pici, élénk színű, és legvérmesebb ragadozókat is képes megfélemlíteni ez a veszélyes kis állat.

A világítócápa elől egyetlen tengeri állat sincs biztonságban: a kisebbeket egészben lenyeli, a nagyobbakból pedig húsdarabokat harap ki.

A farkasok nem épp kezes bárányok, ezért az ember láttán nem szoktak farokcsóválásba kezdeni. De mi a helyzet akkor, amikor maguk között vannak?

A naplementelepke szépségének a viktoriánus korszak bizarr divattrendjei sem tudtak ellenállni.

A mandarinhal az akvaristák és a búvárok kedvence, mégis érdemes vigyázni vele.

A cukorkarák színpompás páncéljáról kapta a nevét.

A nagy fülek a túlélésben segítik ezt a pöttöm állatot.

Képes kvízünkből kiderül, hogy ráismernél-e a halálos veszélyt jelentő állatokra, mielőtt túl késő lenne.

Bizony, a tengeri teknősökkel rossz nyomon jársz. Ők a top 10-be sem férnek bele.

Nemcsak mi, emberek, a párduckaméleon is elvörösödik, amikor szerelmes.

Az óriás vadászpók tényleg óriási: lábhossza akár a 30 centit is elérheti, így a legnagyobb átmérőjű pókként tartják számon.

A kacsafarkú szender sokban hasonlít a kolibrihez, pedig semmi köze a madarakhoz.

A csigák szerelmi élete közel sem problémamentes.

Vajon a cápák tényleg férfihúsra fenik a fogukat?

A tündérbaglyocska a mérges skorpiókat is képes megölni, ha pedig sarokba szorítják, halottnak tetteti magát.

A beszédes nevű kecske egy genetikai rendellenesség miatt egyszerűen elájul, ha veszélyt sejt.

A feketeajkú pocoknyúl túlélési stratégiája nem éppen szokványos.

Nehéz ellenállni a kékgyűrűs polip bájának, pedig semmi jó nem sülhet ki abból, ha szeretnéd közelebbről megismerni.

Bármilyen ártatlan is a külseje, jobban teszed, ha nem packázol a lajhármakival.

A tengeri élővilág legveszélyesebb lényével könnyen szembe találhatod magad egy strandon.

Csak figyelemfelkeltés, vagy valami egész másról szól?

Egy óvatlan lépés halálhoz is vezethet Ausztrália sekély vizeiben.

Kicsi a pók, de a mérge erős, mutatott rá egy új tanulmány, mely szerint egyes fajok étlapján rendszeresen szerepelnek kígyók.

Csíkos lábai ellenére az okapi sokkal közelebb áll a zsiráfokhoz, mint a zebrákhoz.

A kutatókat is meglepte, hogy mennyire hasonlítanak a dinoszauruszok korából származó őseikre.

Visszahúzódó karmainak köszönhetően ez a különleges kétéltű a bolygó állatvilágának egyedülálló faja.

Tényleg röviden fog az aranyhal agya, vagy alaptalanul éri ez a vád? A halkutató válaszol.

A középkorban úgy hitték, a narválok természetfeletti erővel bírnak.

Tudtad, hogy az elefánt ormánya 1,5 másodperc alatt 4 liter vizet tud felszippantani? És azt, hogy felporszívózhatja vele a táplálékot?

Több ezer méter mélységben él, de az emberek elől így sem tudott elrejtőzni: tudjuk, hogy polip létére hasonlít egy nagy fülű elefánthoz.

Mielőtt az örökbefogadásán törnéd a fejed, tudnod kell, hogy a kis páncélos egér aranyos ugyan, de fogságban életképtelen.

A kék sárkány valóban hasonlít a mesebeli lényhez, de semmi köze a hüllőkhöz.

A kocsonyahal egészen addig pont olyan, mint bármelyik másik hal, amíg ki nem mozdítják természetes élőhelyéről.

Miért pont a fejünk körül röpködnek a szúnyogok, és mitől olyan idegesítő a hangjuk?

Sorozatunk legújabb részéből kiderül, vajon tényleg repülnek-e a tintahalak, vagy ezt csak néhány betintázott tengerész találta ki.

A kígyók érzékei máshogy működnek, mint azt az állatvilágban általában megszokhattuk.

Sorozatunk mai részéből megtudhatod, mi mindent csinálnak a méhek azért, hogy a virágnektárból tömény, édes massza legyen.

A természet csodái mai részéből azt is megtudhatod, mi a közös a jégszemekben és a fák törzsében.

Órákon át képesek szárnycsapás nélkül, könnyedén repülni, de vajon hogy csinálják?

A természet csodái mai részében a rettegett királykobrához és fekete mambához hasonló, halálos mérgű kígyókat mutatunk be.

Jonathan nemcsak a ma élő legidősebb állat, de a „valaha élt legöregebb óriásteknősök” kategóriában is dobogós helyen szerepel.

Földünk legnagyobb rágcsálójával, a vízidisznóval minden állat szívesen barátkozik – leszámítva a rá vadászó ragadozókat.

A kúpcsigák gyönyörű, de igen veszélyes állatok.

A kafferbivaly pillanatok alatt képes végezni egy oroszlánnal.

Szellemcápa, kísértethal, patkányhal, nyúlhal – ezek a becenevek ragadtak rá az idők során a tengeri macskákra, azaz a kimérákra. Nem véletlenül.

Ha te is az éjjeli baglyok táborába tartozol, akkor ezekkel a virágokkal érdemes benépesítened az otthonodat.

A vámpírok bizony köztünk járnak.

Hosszú szempillák, önelégült arckifejezés, hangoskodás, köpködés, nyelvöltögetés – ennél jóval többet is tudnak a tevék púp nélküli hippi kuzinjai.

Több főemlős ásítással reagál az ásításra, ami egy új kutatás szerint későbbi cselekedeteikre is hatással lehet.

A kertedben lévő cserjék és füvek bioritmusa alapján te is könnyedén megállapíthatod az aktuális időt.

Az állat bizarr védelmi mechanizmusa a prérifarkasokat is megzavarja.

Sorozatunk mai részében megnézheted, hogyan ássák be magukat a kullancsok az állatok és az emberek bőrébe, hogy aztán teletömjék magukat vérrel.

Nappal kerülik a fényt, éjszaka pedig a lámpáink körül legyeskednek. Nem, nem azért, hogy minket bosszantsanak.

A mexikói axolotl kifejlett korában is külső kopoltyúkkal lélegzik, noha ez a légzőszerv a kétéltűekben rendszerint csak a lárvákra jellemző.

Nem a fürgeségéről híres ez az állat, cserébe viszont van egy bombabiztos trükkje az ellenfél elriasztására.

Az argentin hangya Dél-Amerikából került Európába, és egyre csak terjeszkedik.

Jól olvastad, a tűhalfélék családjába tartozó fajoknál a hím feladata az utódok kihordása.

Fejlett előagyuk révén a varjak olyasmiket is tudnak, amiről azt hinnéd, csak a főemlősök kiváltsága.

Évente átlagosan 100 millió cápa válik az emberek áldozatává.

És vajon mennyire ártalmasak ezek a képződmények? A természet csodái mai részéből kiderül.