Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A természet csodái című sorozatunk legújabb részében egy olyan állatot mutatunk be, amelyről eddig azt hittük, csak a mesében létezik: a vérszopó denevért.
A vérszívó denevér nem csak fiktív mitológiai lény. Bár a valóságban nem képes emberré változni, és a hókanyakú szűz lányok sincsenek veszélyben a közelében; valóban vérrel táplálkozik.
A vérszopó denevérek Közép- és Dél-Amerika őshonos állatai, Mexikótól Brazílián keresztül egészen Argentínáig megtalálhatók, szubtrópusi és trópusi területeken, kolóniákba verődve élnek. Nappal sötét zugokban – barlangokban, elhagyatott kutakban, üreges fákban és régi épületek hasadékaiban – húzzák meg magukat, és csak éjjel merészkednek elő, hogy táplálékhoz jussanak.
Ugyan ezek a hüvelykujj nagyságú denevérek nagyon jól tudnak repülni, prédájukat, az olyan nagyobb testű állatokat, mint a disznók vagy a szarvasmarhák, négykézláb mászva és nyúl módjára ugrálva, a földön közelítik meg.
Az orrukban található hőérzékelő idegek segítségével könnyen feltérképezik az áldozatuk testét átszövő meleg érhálózatot. Kedvelt célpontjuk a fül. Borotvaéles metszőfogukat egy gyors harapással zsákmányukba vájják. A nyálukban található véralvadásgátló anyagnak köszönhetően zavartalanul lefetyelhetik az állat vérét.
Egy éjszaka alatt a saját súlyuk felének megfelelő táplálékot képesek magukhoz venni. A vérszopó denevér az egyetlen emlősállat, amelynek menüjén kizárólag a vér szerepel. A szervezetükben található bélbaktériumok segítenek a megemésztésében és a benne található tápanyagok felhasználásában.
Szokatlan étrendjük mellett azonban nem tudnak megbirkózni a hosszas éhezéssel. Ha valamilyen oknál fogva kimarad két egymást követő éjszaka vadászat, a vérszopó denevér elpusztul.
Ha tetszett a cikkünk, olvasd el sorozatunk előző részét is!
