Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.
Nevéhez méltóan általában kocka alakú, ritkábban téglatest, az egyetlen szintet sátortető fedi. Utcafronti homlokzatán kettő, olykor három ablak nyílik. A Kádár-kockák története jóval a Kádár-rendszer előtti időszakra nyúlik vissza, egészen az 1930-as évekig.
A korábban jellemző, tornácos, hosszú vályogházak korszaka a Kádár-kockákkal együtt áldozott le, ennek oka az egyszerű és olcsóbb kivitelezésben keresendő. Bár reneszánszát valóban a 60-as években élte, már a Horthy-éra Magyarországán is építettek ilyeneket. A 60-100 négyzetméteres nagyság, a több szoba lehetővé tette azt, hogy egész nagycsaládok élhessenek bennük.
Bővítgették, szépítgették a Kádár-kockákat
Országszerte több százezren élnek még ma is Kádár-kockákban, melyek alakja egyre kevésbé hasonlít valódi kockára. Lakói oldalépületekkel bővítgették az elmúlt évtizedek során, így bár a vidéki utcákon járva úgy tűnhet, eredeti formájukat őrzik, sok esetben meglepődnénk, ha látnánk, hogyan is alakult az alaprajza.
Az első ilyen ház terve 1930-ban, Major Máté építész jóvoltából született meg. Praktikuma és egyszerűsége okán gyorsan elterjedt ott, ahol zömmel elavult házakat kellett átalakítani, vagy éppen átépíteni.
1946-ban kormányhatározatban szabályozták a vidéki újjáépítés folyamatát. A háború után épülő családi otthonok nem lehettek kisebbek 40 négyzetméteresnél, telekszélességtől függően pedig a hagyományos fésűs tornácos vagy kocka formából választhattak az építkezők. A Kádár-korszakban aztán már TÜZÉP-támogatást is kérhettek a kockaházakra, így a nagy mennyiségben, egyszerűen kialakítható épület sokak otthonhoz jutását segítette.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A kockaházak az 1950-es években kezdtek el tömegével megjelenni, és a 70-es évekre teljesen a népi építészet részévé váltak, kiszorítva, leváltva a tornácos épületeket. A Kádár-kockák ebben az időszakban az életminőségét is javították, már csak azért is, mert könnyebben felfűthetőnek bizonyultak, mint a hosszanti elrendezésű, régebbi épületek.
1959-1980 között több mint 800 ezer Kádár-kocka épült országszerte, többek között a később bevezetett, kedvezményesen adott OTP hiteleknek köszönhetően.
„A vidék »kockásodása« egy társadalomtörténeti időszak, ami a második kényszerkollektivizálás után, tehát az ötvenes évek végén kezdődött, miután a vidékiek elvesztették a lehetőséget és a reményt arra, hogy önállóan gazdálkodjanak. A föld mint életcél eltűnt, helyette jött a lakóház. Ezt az időszakot egy nagyon intenzív építési korszakként tartjuk számon” – összegezte Tamáska Máté építész, szociológus, aki úgy véli
a kockaházak iránti vonzalom azóta sem szűnt meg,
legfeljebb egy kis időre. A nosztalgia leginkább a fiatalok gyermekkori emlékeire építkezik, nagyszüleik házának melegét idézve.
A szocialista éra házgyáraiban egységes emeletes házak, úgynevezett panelek is készültek, nemcsak kockák. Mutatjuk, milyen volt ilyenben élni.
