A klímavédelem, a vízmegtartás és a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából is kiemelkedően fontos hazánk erdeinek mérete és épsége. Az éves erdőszámlálás során összegzett adatokból kiderül, hogy hazánk erdővagyona térségenként igencsak eltérő képet mutat.
A Vadváltókon.hu az Országos Erdőállomány Adattár friss, 2025-ös adatai alapján összegezte a hazai erdők állapotát. Mint kiderült, Magyarország területének több mint egyötöde, 21 százaléka jelenleg erdő besorolású.
A nyilvántartások szerint ez 2 076 695 hektárnyi erdőterületet jelent, viszont nem mindenütt teljesen fásított, ugyanis ténylegesen összesen 1 881 835 hektárt borít faállomány. Ennek jelentős része állami vagyon.
Többségben az állami tulajdonú erdők
Az erdők mintegy 54 százaléka, összesen 1 160 273 hektár az állam tulajdonát képezi, emellett azonban jócskán akadnak magán- és közösségi erdőségek is. Közösségi tulajdonban erdeink 1 százaléka, 20 155 hektárnyi, míg magánkézben 43 százaléknyi, összesen 896 267 hektárnyi terület van.
Az ország erdeinek negyedén három vármegyénk osztozik,
- Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében több mint 222 ezer hektár erdőt tartanak nyilván,
- Somogy vármegyében közel 194 ezer hektárnyi,
- Bács-Kiskun vármegyében pedig mintegy 187 ezer hektárnyi erdőterület van.
![]()
Jelentős erdőterülettel rendelkezik Pest és Veszprém vármegye is.

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Az erdősültségi listát, vagyis azt a statisztikai összesítést, mely azt vizsgálja, hogy területi alapon hány százalék az erdősített rész, Nógrád vármegye vezeti, ahol a teljes vármegye 40 százaléka fás. 30 százalék körüli erdősítéssel több vármegyénk is rendelkezik, mind Zala, mind Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy és Veszprém vármegyékben körülbelül egységes az erdősültség mértéke.
Az Alföld több térségében a természetföldrajzi adottságok okán jóval kisebb az erdők aránya. Békés vármegye csak 5 százalékos, Jász-Nagykun-Szolnok 6 százalékos, míg Csongrád-Csanád 9 százalékos erdősültséggel rendelkezik. Ez azért sem probléma a szakértők szerint, mert az Alföld jelentős része soha nem volt összefüggő erdőterület, azt inkább
![]()
természetes füves puszták, szikesek és ártéri élőhelyek jellemezték mindig is.
„Hazánk természeti adottságai rendkívül változatosak: míg a hegy- és dombvidékeken az erdő a természetes, meghatározó élőhely, addig az Alföld jelentős részének eredeti növénytakaróját nem erdők, hanem gyepek, puszták, mocsarak és ártéri élőhelyek alkották. A természetes tájak sokfélesége éppen olyan érték, mint maguk az erdők, ezért az erdősültséget mindig az adott térség ökológiai adottságainak figyelembevételével érdemes értékelni, nem pedig önmagában százalékos mutatóként" − hangsúlyozza a szakportál.
Mivel napjainkban, a klímaválság idején még fontosabb az erdők szerepe az ökológiai sokféleség fenntartásában, mint valaha, az erdők megőrzése és fejlesztése a következő évtizedek egyik legfontosabb feladata.
Egyes erdőkben már kézzel fogható a klímaváltozás hatása, az állatvilág igyekszik alkalmazkodni.
























