Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sok szülőt bántja, amikor a gyereke láthatóan az egyikükhöz ragaszkodik jobban. Pedig ez nem szeretet kérdése, és nem kivételezés, hanem egy természetes védelmező mechanizmus.
Sok családban gyakori, mégis ritkán kimondott dilemma, hogy miért kedveli jobban a gyerek az egyik szülőt. A kérdés gyakran bűntudatot, féltékenységet, haragot vagy akár félelmet is magában hordoz.
Nem a szeretetről szól, ha van a gyereknek kedvenc szülője
A jelenség nem arról szól, hogy a gyerek jobban szereti az egyik szülőt, hanem a kötődésről. Megszületésüktől kezdve a csecsemők idegrendszere úgy van beprogramozva, hogy kötődjenek a gondozóikhoz. Ez egy evolúciós túlélési mechanizmus. A kisbabák fizikai és érzelmi szükségleteik kielégítésében teljesen ki vannak szolgáltatva másoknak, a kötődés biztosítja, hogy ezek a szükségletek teljesüljenek.
A kötődés ismétlődő, érzelmileg is tartalmas interakciók révén alakul ki: etetés, megnyugtatás, ölelés, vigasztalás, reagálás a gyerek jelzéseire. Nemcsak az fontos, hogy mit teszel, hanem az is, hogyan. A melegség, a következetesség és az érzelmi ráhangolódás ugyanolyan lényeges, mint a pelenka és a cumisüveg.
Életünk első hónapjaiban a csecsemők szinte bárki figyelmét megpróbálják felkelteni sírással, gügyögéssel vagy mosollyal. Ebben a szakaszban csak az számít, hogy valaki jelen legyen. Hat hónap után elkezdik megkülönböztetni a gondozóikat,
majd a csecsemőkor végére kiválasztanak egy elsődleges kötődési figurát, azt a személyt, akire leginkább számíthatnak a szükségleteik kielégítésében.
Sok családban ez az anya – különösen, ha szoptat –, de ez nem kizárólagos. A gyerekek 9-10 hónapos korukra már több kötődési kapcsolatot kialakítanak, amelyeket hierarchiába rendeznek. Némelyik biztonságosabbnak tűnik a többinél, különösen stressz, fáradtság vagy elválás esetén. Ezért fordulhat elő, hogy a kisgyerek az egyik szülőhöz ragaszkodik, és sír, ha el kell szakadnia tőle, vagy elutasítja mások vigasztalását.
Ez kívülről személyesnek tűnhet, de egyáltalán nem az. Amikor a gyerek az egyik szülőért sír, vagy ellenáll a másiknak, nem a szeretetről vagy az értékekről mond ítéletet. Kötődési viselkedést fejez ki, egy biológiai reakciót, amelynek célja a biztonság helyreállítása.
Szülőként ezek a pillanatok fájdalmasak lehetnek, mert elutasításnak, kirekesztésnek tűnnek. Például akkor, amikor a gyerek nem hajlandó elaludni az egyik szülővel, csak akkor, ha a másik is jelen van. De annak is megvan a maga hátulütője, ha valaki az elsődleges kötődési figura a családban. Kimerültséget, túlterheltséget okozhat, ha minden pillanatban szükség van rá, és szinte megszűnik a személyes tere.
A kötődés hatása túlmutat a gyerekkoron
Biztonságos kötődés akkor alakul ki, ha a szülő figyelmes és megbízható. Sokat segít, ha időben és érzelmileg érzékenyen reagál a gyerek szükségleteire, következetes és kiszámítható, melegséget és együttérzést nyújt, bátorítja a felfedezést, miközben érzelmileg elérhető marad. Nem kell tökéletesnek lenni, ha elszalasztunk egy jelzést, vagy megkérjük, hogy várjon egy kicsit, az nem rombolja le a kötődést. A következetesség sokkal fontosabb.
A stabilan kötődő gyerekek biztonságban érzik magukat a világ felfedezése közben, mert bíznak abban, hogy szükség esetén visszatérhetnek gondozójukhoz. Általában kíváncsiak, jó társas készségekkel rendelkeznek, érzelmileg kiegyensúlyozottak.
A kötődés nem ér véget gyermekkorban. A korai, biztonságos kapcsolatok mintaként szolgálnak a későbbi kapcsolatokhoz, legyen szó barátról, partnerről vagy saját gyerekről.
Azok, akik gyerekként biztonságban érezték magukat, nagyobb valószínűséggel bíznak másokban, keresik a támogatást, hatékonyan kommunikálnak és méltónak érzik magukat a szeretetre.
Ha tehát a kisgyereked ragaszkodik hozzád, sír, amikor elmész, vagy mindenáron téged akar, vegyél egy mély levegőt. Ahogy akkor is, ha úgy érzed, hogy a gyereked jobban szereti a párodat. Ez nem kivételezés, hanem egy védelmező rendszer, ami segít a gyerekednek, hogy később magabiztosan boldoguljon.
Ha van testvéred, jobb, ha tudod: ez a szülők kedvenc gyereke.
