Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.
A mezőgazdaság sikerét és jövedelmezőségét számos tényező befolyásolja, mint például a vetőmagok minősége, a szakszerű műtrágyázás, a modern gépiesítés, az öntözési infrastruktúra kiépítése, vagy éppen az aktuális támogatási rendszerek. Ugyanakkor létezik egy megkerülhetetlen tényező, az úgynevezett biológiai terméspotenciál, amelyet alapvetően a helyi éghajlat, a talaj minősége és a természetes vízellátás határoz meg.
Amennyiben ezek az alapvető feltételek a hosszabbá váló aszályos időszakok, a folyamatosan emelkedő átlaghőmérséklet és a csökkenő talajnedvesség miatt tartósan romlanak, a technológiai beavatkozások ellenére is elkerülhetetlenül csökkenni fog a maximális termésmennyiség – mutat rá az Agroinform a Qubit cikke alapján.
Az adatok pontosabbak, mint eddig valaha
A jövőbeli folyamatok pontosabb feltérképezésére létrehozott CADI modell egyedülálló módon vetíti előre a földek termékenységét egészen 2100-ig. A rendszer az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) agroökológiai adatbázisát ötvözi az Európai Unió Copernicus programjának rendkívül részletes meteorológiai adataival.

A modell különlegessége, hogy 10 kilométeres felbontásban képes elemezni a változásokat, és a hagyományos tonnában vagy hektáronkénti hozamban kifejezett mutatók helyett azt számszerűsíti, hogy egy adott földterület évente hány ember alapvető élelmiszer-energiaigényét képes fenntartani kizárólag az éghajlati tényezők alakulásának tekintetében.
Dél-Magyarország a legfenyegetettebb térségek közé tartozik
Bár globális szinten a legsúlyosabb mezőgazdasági visszaesés Dél-Ázsiát és Közép-Afrikát fenyegeti, az európai kontinensen belül Dél-Magyarország és a szomszédos Vajdaság tartozik a legsérülékenyebb, leginkább veszélynek kitett területek közé.
Az előrejelzések szerint a század végére éppen ezeken a déli tájakon várható a mezőgazdasági termőképesség legszembetűnőbb csökkenése.
Ez a jelzés különösen lesújtó a hazai gazdálkodók számára, hiszen már most is saját bőrükön tapasztalják a rendkívüli aszályok hatását, a pusztító hőhullámokat és a csapadék egyre kiszámíthatatlanabb és szélsőséges eloszlását.

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a CADI index megalkotásának célja nem az, hogy feleslegesen riogassák a gazdákat, hanem az, hogy egy olyan megbízható tudományos iránytűt biztosítsanak, amely hatékonyan segítheti a döntéshozókat és a gazdákat a felkészülésben.
A negatív forgatókönyvek elkerülésének érdekében a magyar agráriumnak az elkövetkező évtizedekben kulcsfontosságú feladatává kell tennie az alkalmazkodást. Ez magában foglalja a modern öntözőrendszerek fejlesztését, a talajnedvességet megőrző, kímélő művelési technikák elterjesztését, valamint a szárazságnak és a hőségnek lényegesen jobban ellenálló, új növényfajták beillesztését a termelésbe.
Kapcsolódó: hazánkban a lakosság húsz százalékának nehézséget okoz elegendő mennyiségű ivóvízhez jutni.
























