Az 1976-os nyár sokáig etalonnak számított az angolok számára, ha rendkívüli hőségről és pusztító aszályról esett szó. A hőség nemcsak a helyiek mindennapjait nehezítette meg, hanem jelentős károkat okozott a mezőgazdaságban is.
Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.
Az országban dúló súlyos aszály a talaj felső rétegének kiszáradását okozza. Mostanra azonban már a mélyebb rétegekben is jelentkezik a probléma, olyan mértékben, amire jellemzően csak augusztus végén szokott sor kerülni. Ez pedig jelentősen befolyásolja egyes növények, köztük a kukorica fejlődését.
A szőlő 90 százaléka odaveszett egyes területeken, de az alma és a meggy is károsodott. Van, ahol egész ültetvények vesztek oda.
Az utóbbi években egyre többször hallhattuk, hogy a klímaváltozás miatt a kukorica termesztése Magyarországon hamarosan lehetetlenné válhat, a sokkoló előrejelzések szerint ugyanis az Alföld jelentős része már néhány évtizeden belül alkalmatlan lesz a kukorica termesztésére.
A Nébih felhívta a figyelmet a járványvédelmi protokollok maradéktalan betartására, azt kérik, ha valaki a juh- és kecskehimlő tüneteit tapasztalja állatain, azonnal jelezze.
Ellenőrzésekre számíthatnak a gazdák, a tiltott és az elmulasztott kaszálásra is figyelnek. Az akkreditált ellenőrzéseket a TMR szerint végzik.
A somogyi gazdák a növényeket féltik, a föld porzik, eső sem várható. A gazdák abban bíznak, hogy a május csapadékosabb lesz, ha nem, a tavaszi vetésnek eshet baja.
A Kádár-korszakban olykor egészen abszurd bírósági ítéletek születtek: 1966-ban például azért ítéltek 1 év 6 hónapi szabadságvesztésre egy sárándi asszonyt, mert borsót vetett a földjén.
Magyarországot sokáig agrárországként emlegették, ma mégis ott tartunk, hogy több alapvető élelmiszerből sem tudjuk teljesen fedezni a hazai igényeket. A Green Policy Center összefoglalója szerint a belföldi cukortermelés már csak a kereslet nagyjából 40 százalékát képes kielégíteni, és burgonyából sem elegendő a hazai termelés.
A globális élelmiszerárak drasztikus emelkedésére számíthatunk 2026 második felében, miután az iráni háború okozta nemzetközi megszorításokat egy rendkívül erős, úgynevezett „szuper El Niño” légköri jelenség súlyosbíthatja. Szakértők szerint a közel-keleti konfliktus és a klímaváltozás miatt világszerte akár tízmilliókkal is nőhet az éhezők száma.
Dél-Koreában egyszerre három, állatokat érintő járvány tombol, a riasztási rendszer a legmagasabb fokozaton üzemel. A Mezőgazdasági, Élelmiszerügyi és Vidékügyi Minisztérium március végig meghosszabbította a karantén időszakát.
