Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A somogyi gazdák a növényeket féltik, a föld porzik, eső sem várható. A gazdák abban bíznak, hogy a május csapadékosabb lesz, ha nem, a tavaszi vetésnek eshet baja.
A Sonline.hu összegezte, mi várhat a gazdák szerint az idén tavaszi elvetett termésre. A legtöbben abban reménykednek, hogy az aszály lassan véget ér, de az előrejelzések szerint Somogy vármegye területén ebben a hónapban már nem lesz számottevő csapadék.
Az ország jelentős részsét sjtó szárazság a Balaton déli partján is érezteti hatását, az utak a gazdálkodók szerint úgy porzanak, mint augusztusban szokás. Hiába esett a tél folyamán komoly mennyiségű hó és eső, nem volt elegendő, ahhoz, hogy a nemrég elvetett terményeknek megfelelő mennyiségű nedvesség gyűljön fel a talajban.
Veszélyben a termények, szükség lenne esőre
Nagy György, az Igal Agro Kft. ügyvezetője szerint csaknem 100 milliméter csapadék hiányzik földekből. Amint arra emlékeztetett, korábban havonta sokszor akár átlagosan 50-70 milliméternyi eső hullott Somogyban, most viszont már látszik, hogy a búza fejlődése stagnál a szárazság miatt.
Semmit se tudunk tenni, várunk, utoljára több mint egy hónapja volt kisebb mennyiségű eső nálunk
− emlékeztetett Nagy György. Az 1000 hektáron gazdálkodó mezőgazdász földjein már túl vannak a tavaszi vetésen, a napraforgóval és a kukoricával is végeztek. A 81 éves szakember nem emlékszik, hogy valaha ekkora aszályban indult volna a mezőgazdasági szezon.
Hársházi Péter szentgáloskéri családi gazdálkodó a problémákat összegezve kiemelte, hogy a csapadékhiány okozta gondokat az elmúlt napokban az erős szél is tetézte, ami
tovább szárította a földeket.
A klímaváltozást a bőrünkön érezzük
De nemcsak a napraforgót, a repcét, a búzát és egyéb szemes takarmánynövényeket féltik, a kerti zöldségek és gyümölcsök is veszélyben lesznek, ha a helyzet nem változik. Az előrejelzések szerint durva vízhiány várható 2026-ban. A szakemberek emellett a hibás vízgazdálkodásban és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás hiányában látják a probléma forrását.
A Tiszántúlon is nagy a baj. Amint azt korábban a Díványon megírtuk, Jakab Gusztáv biológus, ökológus, természetfotós egyenesen
katasztrófa előtti állapotnak minősítette,
amit a Békés vármegyei Vésztő melletti Mágor-pusztán tapasztalt. Szerinte a halmozódó vízhiány és a hosszú, csapadékhiányos tavasz miatt már most is látványosak a szárazság jelei, a helyzet rosszabb, mint 2022-ben. Úgy véli, nemcsak a legeltetés lesz a nehéz, de gyepszéna-hiány is várható, így nemcsak a növények, az állatok is megsínylik majd az idei évet.
Az elmúlt évek során a Homokhátságot érintette leginkább az aszály.
