Negatív rekordot döntött a Duna vízszintje Bajánál, a vízügyi mérések szerint alig egy hét alatt csökkent a felére. Attól tartanak, napokon belül még kevesebb víz lesz a mederben.
Az 1976-os nyár sokáig etalonnak számított az angolok számára, ha rendkívüli hőségről és pusztító aszályról esett szó. A hőség nemcsak a helyiek mindennapjait nehezítette meg, hanem jelentős károkat okozott a mezőgazdaságban is.
Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.
Az ökoszisztéma megváltozására figyelmeztethet az a jelenség, melyet nemrég észleltek a Mátra hegység erdeiben. Az állatok is másként viselkednek az aszály és a hosszú ideig tartó hőség miatt.
A Balaton vízszintjének csökkenése egyre többekben vált ki aggodalmakat. Bizonyos vízszintingadozás a szakemberek szerint természetes jelenség, ám ettől még komoly veszélyeket rejt az aszályos időszak következtében kialakult helyzet.
A tatai Öreg-tó vízszintje a tartós szárazság miatt ismét aggasztó mértékben csökkent. 23 éve nem volt ennyire kevés víz a tóban, mint napjainkban.
Az országban dúló súlyos aszály a talaj felső rétegének kiszáradását okozza. Mostanra azonban már a mélyebb rétegekben is jelentkezik a probléma, olyan mértékben, amire jellemzően csak augusztus végén szokott sor kerülni. Ez pedig jelentősen befolyásolja egyes növények, köztük a kukorica fejlődését.
Európa-szerte rekordokat dönt a hőség, a kontinens számos pontján vízhiánnyal, kiszáradó folyókkal és perzselő nappalokkal küzdenek az emberek. Az extrém időjárás a természetet is súlyosan érinti, és Magyarországon is sorra érkeznek a hírek az aszály pusztításáról. Legújabban Tinnyéről is.
Magyarországot és egész Európát súlyos hőhullám és aszály sújtja, ami miatt hazánkban is egyre több településen kell valamilyen fokú vízkorlátozást elrendelni. A HungaroMet adatai szerint a 90 napos csapadékösszeg jelentősen, mintegy 40-100 milliméterrel elmarad a szokásostól.
Megdőlt a rekord a negatív vízállást tekintve a Sebes-Körösön, attól tartanak, hogy egyszerűen eltűnik a folyó.
Mintegy 14 köbkilométernyi, vagyis nagyjából hét Balatonnyi víz hiányzik ma a magyarországi talajokból. A legsúlyosabb helyzet az Alföldön alakult ki, ahol a talajvíz szintje helyenként már nem centiméterekkel, hanem méterekkel van lejjebb a korábban megszokottnál.
Júniustól augusztusig átlag feletti hőmérsékletet hozhat a világ nagy részén az egyre erőteljesebbé váló El Niño-jelenség az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének előrejelzése szerint.
