Magyarországot és egész Európát súlyos hőhullám és aszály sújtja, ami miatt hazánkban is egyre több településen kell valamilyen fokú vízkorlátozást elrendelni. A HungaroMet adatai szerint a 90 napos csapadékösszeg jelentősen, mintegy 40-100 milliméterrel elmarad a szokásostól.
A rendkívüli meleg és a megugró vízfogyasztás együttesen vezetett oda, hogy már 109 magyarországi települést érint valamilyen vízkorlátozás vagy takarékossági felhívás. Sok helyen a víztározók kiürülése miatt lajtos kocsikkal és mobil víztartályokkal kell biztosítani a helyiek vízellátását.
Magyarország a sereghajtók között
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) elemzése szerint, miközben az Európai Unióban átlagosan minden tizedik polgár nehezen jut tiszta ivóvízhez, Magyarország a legrosszabbul teljesítő öt tagállam között szerepel. Hazánkban a lakosság 20 százalékának, vagyis minden ötödik magyarnak nehézséget okoz, hogy elegendő mennyiségű vízhez jusson. A szakértők kiemelték, hogy a probléma hátterében
![]()
a tényleges vízhiány mellett az ellátórendszerek hiányosságai és az elöregedő infrastruktúra állnak.

Itt a legsúlyosabb a helyzet
A vízhiány legsúlyosabban a Duna-Tisza közi Homokhátságot érinti, amely lassan félsivataggá változik, miközben a Tisza vízszintje is történelmi mélypontokat ér el. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) tájékoztatása szerint a Homokhátságról a sokéves átlaghoz képest közel egy Balatonnyi, vagyis nagyjából 2 köbkilométer víz hiányzik, de a több évtizede tartó talajvízszint-csökkenés miatt a tényleges hiány ennek akár a két-háromszorosa is lehet.
Bár a szakértők régóta kongatják a vészharangot, az utóbbi években nem sok minden történt a helyzet enyhítésére.

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Így tilos a vízhasználat
A jelenlegi helyzetben a hatályos jogszabályok lehetőséget adnak vízkorlátozás bevezetésére: ilyenkor az ivóvíz fogyasztása elsőbbséget élvez a locsolásra vagy tisztításra történő használattal szemben.
A korlátozások alá eső területeken, így számos Pest és Zala vármegyei településen tilos az ivóvíz-hálózatról napközben tömlővel locsolni, járdát, utat vagy autót mosni, valamint úszómedencét feltölteni.
Egyes helyeken, például Pátyon, a rekordmagas fogyasztás mellett az is problémát jelent, hogy a hálózatból kivett víz jelentős része nem a szennyvíztelepre kerül, hanem locsolásra és egyéb, nem feltétlenül szükséges célokra megy el.
Honnan érkezik a víz, amit iszunk?
Sokakban felmerülhet ilyenkor a kérdés, hogy vajon honnan is kerül a víz a csapba. Magyarországon a háztartások 98 százaléka részesül közműves vízellátásban. A csapvíz 35 százaléka védett, felszín alatti rétegekből származik, míg további 35 százalékát folyóparti kavicsrétegeken keresztül megszűrt parti szűrésű kutakból nyerik. A hazai ivóvíz 25 százaléka karsztvizes forrásokból, a hegységek gyomrából érkezik, míg a maradékot, ahol a többi opció nem megoldható, komoly tisztítási folyamat után felszíni vizekből, például víztározókból biztosítják.
Kapcsolódó: az vízhálózat összeomlására hívta fel a figyelmet a vízmű.
























