Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.
Sulyok Tamás aláírta az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek következtében a változás hatálybalépését követő napon, vagyis július 20-tól, hétfőtől megszűnt a köztársasági elnöki megbízatása. De akkor most ki a köztársasági elnök? Mikor választják meg az államfőt? Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
Miért volt fontos Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírása?
A parlament által elfogadott Alaptörvény-módosítás többek közt tartalmazta a jelenlegi köztársasági elnök elmozdítását is. A dolog érdekessége, hogy csak akkor léphetett hatályba, ha azt az elmozdítani kívánt Sulyok Tamás aláírta és kihirdette. Bár a jelenlegi – pontosabban az előző – köztársasági elnök nyilvánosan bírálta a módosítást, végül aláírta, így az a Magyar Közlönyben is megjelent – írja a 24.hu.

Ki látja el az államfői feladatokat az átmeneti időszakban?
Hazánkban a köztársasági elnöki tisztség nem maradhat betöltetlen, de a poszt várományosáról még nem szavaztak, ezért az Alaptörvény szerint ideiglenesen az Országgyűlés elnöke veszi át az államfői jogkörök gyakorlását. Ez most azt jelenti, hogy Forsthoffer Ágnes látja el ezeket a feladatokat mindaddig, amíg az Országgyűlés meg nem választja az új köztársasági elnököt, aki hivatalba is lép.
Meddig tart ez az átmeneti időszak?
Az Alaptörvény szerint az Országgyűlésnek 30 napon belül új köztársasági elnököt kell választania. Ez azt jelenti, hogy az ideiglenes állapot legfeljebb egy hónapig tarthat, de ha a parlament hamarabb dönt, az átmeneti időszak is rövidebb lehet.

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Magyar Péter miniszterelnök ígérete szerint az államalapítás ünnepére, vagyis augusztus 20-ra megválasztják a tisztség következő betöltőjét.
Mit tehet az ideiglenes államfő?
Az Országgyűlés elnöke ilyenkor a köztársasági elnök jogköreit gyakorolja, vagyis biztosítja, hogy az államfői feladatok ellátása ne szakadjon meg. Az átmeneti időszak célja, hogy Magyarország működésében ne keletkezzen alkotmányos űr: a szükséges államfői döntések megszülethetnek, a törvények aláírása, a hivatalos kinevezések vagy más elnöki hatáskörök gyakorlása nem áll le.
Bár elsőre úgy tűnhet, az ideiglenes államfő ugyanazokkal a jogkörökkel rendelkezik, mint a megválasztott, ez nem teljesen igaz. Forsthoffer Ágnes ideiglenes államfőként nem gyakorolhat kegyelmi jogot, nem oszlathatja fel az Országgyűlést, nem élhet a népszavazás kezdeményezésének jogával és nem dönthet olyan kinevezésekről, melyek az államfő saját döntési jogkörébe tartoznak.
Ugyanakkor míg az átmeneti időszak tart, az Országgyűlés elnöke ideiglenes hivatala mellett képviselőként nem vehet részt a parlament munkájában.
Mikor választják meg az új köztársasági elnököt?
Az új államfő megválasztásáról az Országgyűlés dönt. A köztársasági elnököt kétharmados többséggel lehet megválasztani. Ha ez esetleg nem sikerülne, akkor megismétlik a szavazást, ekkor még mindig kétharmados többség kell a döntéshez, harmadszorra azonban már elég az egyszerű többség is.
Az új köztársasági elnök a megválasztását és a hivatalos eskütételt követően lép hivatalba, ettől az időponttól kezdve gyakorolja teljes jogkörét. Ezzel egy időben megszűnik az Országgyűlés elnökének ideiglenes államfői szerepe.
Kit kért fel Magyar Péter?
Magyar Péter miniszterelnök vasárnap bejelentette, hogy a Tisza Párt köztársasági elnöknek Polgár Juditot szeretné felkérni. A miniszterelnök szerint olyan személyt keresett, aki nem kötődik pártpolitikához, ugyanakkor nemzetközileg elismert, és képes lehet a nemzeti egység megjelenítésére.
Amennyiben Polgár Judit elfogadja a felkérést, az Országgyűlés szavazással dönt arról, hogy ő lesz-e Magyarország következő köztársasági elnöke. A miniszterelnök szavai alapján Polgár Juditot egy olyan átmeneti időszakra kérné fel, amelynek végét egy új alkotmány elfogadásához kötné.
Kapcsolódó: Nemcsak a Sulyok Tamás hivatali idejének végét elhozó törvényt fogadta el a napokban a parlament, de nem sokkal előtte rengeteg diplomata útlevelet is bevontak. De miért olyan különleges egy ilyen irat, mit tud, amit egy egyszerű útlevél nem?
























