A zsugorfólia mellett néhány év múlva eltűnhetnek a zöldségek és gyümölcsök műanyag csomagolásai, a vékony bolti zacskók és a szállodai miniflakonok az uniós szabály szerint.
Bár a köztudatban elterjedt a tévhit, hogy az unió teljesen betiltja az ásványvizek és üdítők közkedvelt hatos gyűjtőcsomagolásait, a valóságban a rögzítési technológia kivezetéséről van szó. Ezt az EU csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló új rendelete (PPWR) tartalmazza, amely közvetlenül, nemzeti jogba való átültetés nélkül érvényes minden tagállamban.
Szörnyű környezetvédelmi adatok miatt lép életbe a tiltás
A szigorítás mögött elsősorban környezetvédelmi adatok állnak. Az Európai Bizottság mérései szerint egy átlagos európai állampolgár évente több mint 180 kilogramm csomagolási hulladékot termel.
![]()
Magyarországon évente mintegy 1,5 milliárd darab, vagyis naponta körülbelül 4 millió PET-palack kerül forgalomba,
ami 100 ezer tonna PET-alapanyagot jelent, miközben az ország teljes műanyag csomagolóanyag-felhasználása meghaladja a 300 ezer tonnát.

A hagyományos zsugorfóliák ráadásul rendkívül nehezen hasznosíthatók újra, a természetbe kerülve pedig akár 450 évig is mikroműanyaggá bomolva szennyezhetik az ivóvizeket és az élővilágot. A PPWR célja, hogy 2030-ra minden csomagolás újrahasznosíthatóvá váljon, és a hulladékmennyiség fokozatosan csökkenjen.
Mely műanyagoknak inthetünk búcsút?
A tiltások első hulláma kifejezetten a lakossági egyszer használatos műanyagokat célozza meg, a logisztikai raklapfóliázás viszont megmaradhat.
A zsugorfólia mellett 2030-tól eltűnnek a boltokból az 1,5 kilogramm alatti friss, feldolgozatlan zöldségek és gyümölcsök műanyag hálói és tálcái, például a fóliázott kígyóuborka vagy a dobozos áfonya.
Ugyancsak betiltják a vendéglátásban a helyben fogyasztott ételek egyszer használatos műanyag edényeit, a szószok, ketchupok, kávétejszínek műanyag tasakjait, valamint a szállodákban kihelyezett 50 milliliter alatti miniatűr kozmetikai flakonokat is. A boltok zöldséges- és pékáru-részlegein megszokott, 15 mikronnál vékonyabb letéphető szatyrok szintén eltűnnek.
![]()
A tudomány számára komoly kihívást jelent a zsugorfóliák kiváltása, hiszen a csomagolásnak el kell bírnia akár hat darab másfél kilós palack súlyát is.
A kutatások jelenleg a növényi alapanyagokból (például kukoricakeményítőből) készülő biopolimerek, valamint a természetes gyantákkal és nanotechnológiás bevonatokkal megerősített cellulózalapú kartonmegoldásokkal próbálkoznak.

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Azonnali PFAS tilalom lép életbe
A PPWR egyik leggyorsabban élesedő rendelkezése az úgynevezett PFAS-vegyületek, azaz az „örök vegyi anyagok” teljes tilalma az élelmiszerrel érintkező csomagolásokban, amely 2026. augusztus 12-től lép életbe.
A PFAS szinte mindenhol jelen van, hiszen a papíripar évtizedekig ezekkel a rendkívül stabil szén-fluor kötésekkel rendelkező anyagokkal tette zsír- és vízállóvá a pizzás dobozokat, gyorséttermi csomagolókat és elviteles tálakat.
Mivel a független kutatások igazolták, hogy a PFAS felhalmozódik az emberi szervezetben (a lakosság több mint 98 százalékának vérében kimutatható), és összefüggésbe hozható daganatos megbetegedésekkel és immunrendszeri zavarokkal, a gyártóknak azonnal át kell állniuk a PFAS-mentes alternatívákra.
A helyettesítésükre fejlesztett vízbázisú műgyanták, fehérjealapú bevonatok és a cukornád- vagy bambuszrostból préselt termékek bevezetése azonban komoly tesztelést igényel, mivel a szakértők szerint egyes alternatív ragasztók és bioalapú anyagok szintén veszélyesek lehetnek az egészségünkre.
Kapcsolódó: 2026-ban ezek a legsugárzóbb mobiltelefonok.
























