Veszélyes lehet a balatoni fürdőzés a megszokott helyeken: naponta 1 centit apad a vízszint

Kilátás Balatonfüredre a Balaton-parti apátságból, Magyarország
Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A Balaton vízszintjének csökkenése egyre többekben vált ki aggodalmakat. Bizonyos vízszintingadozás a szakemberek szerint természetes jelenség, ám ettől még komoly veszélyeket rejt az aszályos időszak következtében kialakult helyzet.

A Balaton vízszintje az elmúlt időszakban látványosan csökkent: a tó naponta közel egy centimétert veszít vízkészletéből, ami összességében több millió köbméteres vízveszteséget jelent. A helyzet azért keltett nagyobb figyelmet, mert a magyar tenger vízállása már jóval alacsonyabb a nyári időszakban megszokottnál: jelenleg nagyjából 65 centiméter körül alakul, miközben a nyári vízállás jellemzően 70 és 110 centiméter között mozog.

Miért ilyen alacsony a Balaton vízszintje?

A Balaton vízháztartása mindig is érzékeny egyensúlyra épült. A tó vízszintjét alapvetően a csapadék mennyisége, a befolyó vizek, a párolgás, valamint a Sió-zsilipen keresztül történő vízeresztés alakítja. A mostani alacsony vízállás egyik legfontosabb oka a tartósan meleg, száraz időjárás: a magas hőmérséklet miatt jelentősen felgyorsult a párolgás, miközben a csapadék nem tudta megfelelően pótolni az elvesztett vizet.

Balatoni strand a parton paddal a vízben vízibicklivel
A Balaton vízszintje alapvetően ingadozó, nem állandó
Fotó: Romeo Reidl / Getty Images

A párolgás ráadásul annak ellenére is jelentős maradhat, hogy az időjárás időközben enyhült. A tartós kánikula során a tó felső vízrétege felmelegedett, ami fokozta a vízvesztést. A hőkupola idején a vízfelszín feletti levegő lassan annyira telítetté vált nedvességgel, hogy a kialakult páraburok egy idő után már lassította a vízvesztést. A lehűléssel érkező szél azonban ezt a párás légréteget elfújta, miközben a felszínt nem hűtötte le jelentősen, így a párolgás intenzitása továbbra is számottevő maradt.

A szakemberek szerint a Balaton esetében önmagában nem rendkívüli jelenség, hogy a vízszint időről időre jelentősen változik. A tó ugyanis természetes módon reagál az időjárási szélsőségekre: egy csapadékosabb időszak gyorsan emelheti a vízszintet, míg egy hosszabb aszályos periódus látványos apadást okozhat.

Így válaszd ki a Díványt!
Ne maradj le a Dívány tartalmairól!

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.  
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy. 

A mostani helyzet azonban azért figyelemre méltó, mert a vízszint – pontosabban a vízállásérték (azt mutatja meg, hogy a tó vízszintje hol helyezkedik el egy hivatalos mérési ponthoz képest) –

Idézőjel ikon

az átlagos nyári érték alá süllyedt.

Míg az elmúlt években a nyári időszakban gyakran 90–110 centiméter körüli vízállásokat mértek, a jelenlegi, nagyjából 65 centiméteres érték jóval alacsonyabb a megszokottnál. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák: ez még nem jelenti azt, hogy a Balatont a kiszáradás fenyegetné.

Igaz, az mindenképp aggodalomra adhat okot, hogy Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója elmondta: a 70–110 centiméter közötti ingadozás természetes a tó működésében. Ettől a 65 centiméter jelentősen elmarad.

A túlzott szabályozás újabb problémákat okozhat

A tó vízszintjének szabályozása évtizedek óta fontos kérdés. A mesterséges beavatkozások célja elsősorban az volt, hogy kiszámíthatóbbá tegyék a tó működését, megvédjék a part menti településeket, valamint biztosítsák a turizmus és a hajózás feltételeit.

A túlzott szabályozás ugyanakkor ökológiai kockázatokat is jelenthet. A Balaton élővilága és vízháztartása alkalmazkodott a természetes vízszint-ingadozásokhoz. Ha mindenáron állandó vízszintet próbálnak fenntartani, az hosszú távon befolyásolhatja a nádasok, a parti élőhelyek és az egész tó ökológiai egyensúlyát.

A mesterséges vízpótlás sem jelent egyszerű megoldást. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen forrásból érkezne az utánpótlás: más vízgyűjtő területekről származó víz megváltoztathatja a Balaton vízminőségét, és olyan anyagokat vagy élőlényeket juttathat a tóba, amelyek hosszú távú hatásai nehezen kiszámíthatók.

A fürdőzőkre is veszélyt jelenthet az alacsony vízállás

Az alacsonyabb vízszint a fürdőzők számára is új veszélyeket jelenthet. A megszokott fürdőhelyek ugyanis megváltozhatnak, ami például vízbe ugráskor komoly kockázatot jelenthet.

Egyre több gyerek és fiatal sérül meg azért, mert a korábbi tapasztalataik alapján mérik fel a vízmélységet, de a korábban biztonságos ugrálóhelyeken közben sekélyebb lett a víz.

A stégekről vagy SUP-ról történő ugrálás ezért kifejezetten veszélyes lehet.

A hajózás számára is komoly kihívást jelent a sekélyebb tó. A 2026-os Kékszalag vitorlásverseny útvonalát az alacsony vízállás miatt módosítani kellett, mivel bizonyos részeken a nagyobb merülésű hajók biztonságos közlekedése nehezebbé vált. A változtatással ugyan rövidült a táv, de több hajó számára vált lehetővé a részvétel.

Ökológiai és turisztikai következmények

Bár a Balaton élővilága természetes módon alkalmazkodott ahhoz, hogy a tó vízszintje változik, a tartósan alacsony vízállás és a melegebb időszakok együttesen komolyabb hatást gyakorolhatnak az ökoszisztémára.

A sekélyebb és melegebb víz kedvezhet az algák elszaporodásának, ami ronthatja a vízminőséget és a fürdőzés élményét, sőt, egyes algák elszaporodása akár egészségügyi kockázatokat is jelenthet a fürdőzők számára. A vízminőség romlása hosszabb távon persze a turizmusra is hatással lehet.

Kapcsolódó: a Balaton mellett a szakértők szerint a Velencei-tó esetében is hatalmas problémát okoz a túlszabályozás.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

A kisfiú, aki tényleg nem akart felnőni: Pán Péter alkotójának tragikus és bizarr élete

Mindannyian ismerjük a fiút, aki Sohaországban él, tündérporral repül, kalózokkal harcol, és akinek a legnagyobb rémálma a felnőtté válás. Pán Péter története a gyermeki fantázia és a szabadság időtlen szimbóluma. Azonban ha a tündérmese mögé nézünk, egy olyan valóságot találunk, ami sötétebb, bizarrabb és tragikusabb, mint bármelyik Hook kapitány által jelentett veszély. James Matthew Barrie, a karakter megalkotója, nem csupán kitalálta a felnőni képtelen fiút, hanem valójában ő maga volt.

Világom

Nem csak a mesében létezik: itt áll az igazi Csipkerózsika-kastély

Amikor felidézzük Csipkerózsika történetét, lelki szemeink előtt azonnal megjelenik a sűrű, tüskés bozót által benőtt, égbe nyúló tornyú kastély, ahol a királylány és az egész udvartartás alussza százéves álmát. Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy ez a helyszín kizárólag a képzelet szüleménye, vagy legfeljebb a Walt Disney által híressé tett németországi Neuschwanstein ihlette, a valóság még ennél is romantikusabb. Az igazi, eredeti Csipkerózsika-kastély ugyanis Franciaországban, a Loire-völgy szívében áll, és pont olyan, akár egy mesekönyvben.

Testem

Súlyos betegségeket kockáztatsz, ha rossz az alvásminőséged: így javíthatsz rajta

A rohanó mindennapokban hajlamosak vagyunk az alvást másodlagos tényezőként kezelni, pedig a tudomány mai állása szerint a táplálkozással és a testmozgással megegyező fontosságú pillérről van szó. A PubMed Central felületén publikált átfogó tudományos kutatás rávilágít, hogy az egészségünk szempontjából korántsem csak az alvás mennyisége számít. Ha az alvásminőségünk rossz, vagy ha a pihenésünk rendszertelen, azzal közvetlenül és súlyosan veszélyeztetjük a fizikai és mentális épségünket.

Testem

Ez a ritka daganat egyre több fiatalt érint – az orvosok sem tudják, miért

Miközben az orvostudomány rohamos léptekkel fejlődik, a daganatos megbetegedések területén egy rendkívül aggasztó és rejtélyes jelenséggel néznek szembe a kutatók. Egyre több 50 év alatti, fiatal felnőttnél diagnosztizálnak olyan emésztőrendszeri daganatokat, amelyek korábban szinte kizárólag az idősebb generációk betegségének számítottak. A legújabb adatok szerint a legritkább rákfajták egyike, a vakbélrák is megdöbbentő növekedést mutat a fiatalok körében, ám a pontos okokat egyelőre a szakemberek is csak találgatják.

Offline

Hodász András: Rendszeresen álmodom, hogy misézek, nagyon hiányzik

Uram, te mindent tudsz címmel jelent meg Hodász András önéletrajzi könyve, amelyben a papságig vezető útját, szolgálatban töltött éveit és kilépésének történetét írta meg – kiégése krónikájaként. Sokan, sokféleképp elmondták már mindezt róla, de most ő akarta megírni saját történetét.

Világom

Fiatalként cirkuszban mutogatták a sziámi ikreket, felnőttként déli rabszolgatartók lettek

A „sziámi ikrek” kifejezést ma már mindannyian ismerjük, azt azonban kevesen tudják, hogy a fogalom egy konkrét testvérpárhoz köthető, akik a 19. században örökre megváltoztatták az orvostudományt. Chang és Eng Bunker élete nem csupán egy anatómiai ritkaság krónikája, hanem az amerikai álom egyik legbizarrabb, ellentmondásokkal teli története. A sors fintora, hogy a testvérek, akiket gyermekként rabszolgaként adtak-vettek és mutogattak a cirkusz porondján, felnőttként maguk is gazdag amerikai ültetvényessé és déli rabszolgatartókká váltak.

Offline

Bosszú és féltékenység vezetett a Loire-völgy legkülönösebb tornyának megépítéséhez

Ha a franciaországi Loire-völgyre gondolunk, szinte mindenkinek a monumentális, reneszánsz stílusú kastélyok, a gondosan nyírt franciakertek és a királyi pompát idéző lakomák jutnak eszébe. Amboise festői városa mellett azonban egy egészen meghökkentő, a tájból teljesen kilógó építmény magasodik: egy hétszintes, kínai stílusú pagoda. De mit keres egy távol-keleti szentély a francia királyok egykori kedvenc vidékén? A válasz nem a vallási áhítatban, hanem a XVIII. századi Versailles legsötétebb intrikáiban, a politikai bosszúban és a fojtogató udvari féltékenységben rejlik.