Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Amikor az amerikai polgárjogi mozgalom nagy alakjaira gondolunk, Martin Luther King Jr., Rosa Parks vagy John Lewis neve szinte azonnal eszünkbe jut. Pedig Dorothy Height több mint fél évszázadon át ugyanazért az ügyért küzdött.
Segített megszervezni az 1963-as washingtoni menetelést a munkáért és szabadságért, és Martin Luther King Jr. közelében ült a színpadon, amikor elhangzott a legendás „Van egy álmom” beszéd. Bár nélkülözhetetlen szerepet játszott a történelmi esemény sikerében, Dorothy Height több évtizedes küzdelme a faji megkülönböztetés felszámolásáért jóval kevesebb figyelmet kapott, mint férfi kortársai erőfeszítései.
Elfeledett úttörők
Az afroamerikai nők mindig is meghatározó szerepet játszottak a polgárjogi mozgalmakban, még akkor is, ha szerepüket gyakran háttérbe szorították. Sokukat arra ösztönözték, hogy a nemek közötti egyenlőség kérdésével ne foglalkozzanak a faji egyenlőség érdekében, mert attól tartottak, hogy a női jogok hangsúlyozása megosztaná a fehér felsőbbrendűség elleni küzdelmet. Erre volt példa az amerikai alkotmány 15. kiegészítése is, amely szavazati jogot adott a fekete férfiaknak, de a fekete nőket továbbra is kizárta a politikai részvételből.
A tehetséges diáktól a közösségi vezetőig
Dorothy Height 1912. március 24-én született a virginiai Richmondban. Családja négy évvel később Pennsylvaniába költözött, a nagyafroamerikai népvándorlás részeként, amikor százezrek hagyták el az amerikai déli államokat. Már középiskolásként kitűnt kivételes szónoki képességeivel – megnyerte egy országos beszédverseny fődíját, ezzel négyéves egyetemi ösztöndíjat kapott.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Eredetileg a New York-i Barnard College hallgatója szeretett volna lenni, ahol pszichiátriát tanult volna. Ám az intézmény dékánja közölte vele, hogy az adott évben már felvették a két afroamerikai hallgatót, és ezzel elérték a főiskola informális kvótáját.
Az első lépések
Height végül a New York Egyetemen szerzett pedagógiai diplomát, majd pszichológiai mesterdiplomát. Tanulmányai után azonnal közösségi munkába kezdett. Később, 2003-as memoárjában (Open Wide the Freedom Gates) felidézte, hogy az 1930-as évek fiatal aktivistái inspirálták.
„Valóban hittük, hogy egy új világot építünk. Elhatároztam, hogy segítek Amerikát méltóvá tenni saját eszményeihez.”
1937-ben a Harlemben működő YWCA (Fiatal Nők Keresztény Egyesülete) vezetője lett, emellett több ifjúsági szervezetben és New York város szociális hivatalában is dolgozott.
A találkozás, amely megváltoztatta az életét
1937 novemberében Dorothy Height feladata az volt, hogy elkísérje Eleanor Roosevelt first ladyt a National Council of Negro Women (NCNW) egyik rendezvényére. Itt ismerkedett meg a szervezet alapítójával, Mary McLeod Bethune-nel, aki hamar a mentorává vált. Bethune meghívta saját politikai tanácsadó körébe, ahol fiatal, különböző hátterű aktivisták dolgoztak azon, hogy Franklin D. Roosevelt New Deal-programját segítsék.
Height itt sajátította el, hogyan lehet politikai befolyást építeni és társadalmi változásokat elérni. 1946-ban kulcsszerepet játszott a szervezet országos intézményeinek faji elkülönítésének megszüntetésében. Egy évvel később az afroamerikai Delta Sigma Theta női egyetemi testvériség országos elnökévé választották, ahol a szervezetet a polgárjogi mozgalom egyik meghatározó szereplőjévé alakította.
A polgárjogi mozgalom keresztanyja
1957-ben, Mary McLeod Bethune halála után Dorothy Height lett az NCNW elnöke, és ezt a tisztséget csaknem negyven éven át töltötte be. A polgárjogi mozgalom legmozgalmasabb időszakában vezette a szervezetet. Támogatta a déli államok szegregációjának felszámolását, részt vett a Civil Rights Leadership Council munkájában, és segített megszervezni az 1963-as washingtoni menetet.
A mozgalom legismertebb vezetői – Martin Luther King Jr., John Lewis, James Farmer, A. Philip Randolph, Roy Wilkins és Whitney Young – mellett ő volt az egyik legfontosabb szervező.
Mindezek ellenére sem őt, sem más női vezetőt nem hívtak fel a színpadra beszédet mondani. Később Height úgy vélte, ennek egyik oka a mozgalmon belüli patriarchális szemlélet volt. James Farmer aktivista később önéletrajzában azt írta:
„A nők mindenütt jelen voltak a mozgalomban. A dicsőség azonban többnyire a férfiaké lett. Dorothy Height jelenléte sokat változtatott ezen.”
Későn érkezett elismerések
Ahogy az afroamerikaiak és a nők politikai szerepe egyre erősödött, Dorothy Height munkásságát is szélesebb körben ismerték el. 1989-ben Ronald Reagan átadta neki az Elnöki Polgári Érdemérmet, 1994-ben Bill Clinton az Elnöki Szabadság Érdemrendet, 2004-ben pedig George W. Bush a Kongresszusi Aranyérmet. 2009-ben Barack Obama beiktatásán díszvendégként foglalhatott helyet, tanúja lehetett az Egyesült Államok első afroamerikai elnökének eskütételének.
Öröksége ma is él
Dorothy Height 2010. április 20-án, 98 éves korában hunyt el. Barack Obama búcsúbeszédében így emlékezett rá:
„A polgárjogi mozgalom keresztanyja volt, és amerikaiak millióinak hőse.”
Dorothy Height olyan örökséget hagyott maga után, amely ma is irányt mutat a társadalmi igazságosságért dolgozó aktivistáknak.
Kapcsolódó: a polgári jogi tüntetéseket megelőzte a rabszolgaság felszámolása - de mikor is történt pontosan?
