Boszorkányüldözés a Kádár-korszakban: így akarta máglyára küldeni a tömeg az utolsó magyar „boszorkányt”

romos vályogház (tanya) előtt egy férfi egylovas kocsit hajt
Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A felbőszült csongrádi falu lakosai egy idős házaspárt üldöztek el, miután azzal gyanúsították meg az asszonyt, hogy boszorkány: megrontja és éjnek évadján egy fehér macska képében ijesztgeti a falubeli fiatalokat.

Szegeden „hivatalosan” 1728-ban zajlott az utolsó boszorkányper, amely során hat férfit és hat nőt ítéltek máglyahalálra. A középkori babonaság azonban nem tűnt el teljesen az alföldi tanyavilágból: először Csepi József újságíró számolt be a Délmagyarországban arról, hogyan terjedt el a faluban a szóbeszéd arról, hogy a 64 éves Csupity Antalné boszorkány, s hogyan támadt rá néhány, felvilágosultnak nem nevezhető falusi 1968 nyarán, amikor az emberiség már a holdra szálláshoz készülődött.

A Csongrád megyei Ásotthalmon B. L. fuvaros arra lett figyelmes egy hajnalon, hogy egyik lova habzik és tajtékzik.

Idézőjel ikon

„Mező Lajos, a tanyavilág mágusa fokhagymával kenette be a ló sörényét, mert az odavonzza azt a boszorkányt, aki éjszaka megnyergelte.

Következő nap Csupity Antalné volt az első, aki meglátogatta B. L.-t. Fuvarba akarta hívni.”

bajuszos, csenevész karú és lábú, szemmel láthatólag mentálisan nem ép férfi egyik kezét a feje fölé emelve mutogat
Mező Lajos, az ásotthalmi tanyavilág főmágusa
Fotó: Arcanum adatbázis / Világosság, 1969

Csupityné, a „boszorkány”

A Kunbajáról betelepült Csupitynéra (született Kérnyő Jusztina) már korábban is gyanakodtak a falusiak. A saját veje, Vér András ingyen szeretett volna szalmához jutni az asszony által 500 forintért vásárolt kazalból, de amikor már negyedszerre kért belőle, Csupityné nemet mondott. „Fel kéne akasztani az ilyen rohadt vén boszorkányokat, mint te, Juszti!” – fejezte ki nemtetszését a vő, majd hozzátette:

Idézőjel ikon

„Akármi történik is, el lesztek innen üldözve!

Itt nem lesz maradásod!” Végezetül leköpdöste anyósát.

Csupity Antalné, a "boszorkány". Ősz hajú asszony arcát a kötényébe törli
Csupity Antalnét az ásotthalmiak boszorkánynak tartották
Fotó: Arcanum adatbázis / Világosság, 1969

Vér András valószínűleg szétkürtölte a faluban, hogy az anyósa boszorkány, mert Csupitynénak innentől kezdve senki nem akart munkát adni. A szomszédai nem üdvözölték, a piacon pedig rákiabáltak: „Itt megy a boszorkány!” De a helyiek abban is boszorkányságot láttak, hogy az idős nőnél több krumpli termett, mint szomszédainál – pedig a titok mindössze annyi volt, hogy hatszor is megkapálta.

A fehér macska esete a kerékpárossal

Az indulatok azután szabadultak el, hogy egy helyi fiatalember, Halász János – aki történetesen Csupity Antal unokájának udvarolt – egy szombat éjjel, hazafelé tartva a szomszéd faluban rendezett mulatságból, az úton találkozott egy fehér macskával. Halász azon nyomban ájultan esett össze, s bár a hét többi napján jól érezte magát, a következő szombaton, ugyanakkor, ugyanott megismétlődött a különös eset. Ezt már elmesélte néhány családtagjának és ismerősének, akik egyöntetűen állították: a macskában bizony csakis Csupityné lelke lehet jelen. A következő szombaton ők is elkísérték a mulatozni vágyó fiatalembert, s nyolcan álltak lesben a fák mögött és a kukoricásban, a macskává változott boszorkányra várva.

Így válaszd ki a Díványt!
Ne maradj le a Dívány tartalmairól!

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.  
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy. 

A csodatévő gatyamadzag

A macska menetrend szerint most is felbukkant, nemkülönben Halász a kerékpárján.

Idézőjel ikon

„Mint azelőtt, most is leroskadt, s eszméletlenségbe zuhant. Itt lépett elő Vér Illés a gatyamadzaggal.

A torkára szorította, miközben mások lehúzták a cipőjét, s mozgatni kezdték a lába nagyujját, a mórahalmi „főmágus” receptje szerint A recept jó volt, mert a legény 2-3 percen belül magához tért” – idézte fel az eseményeket a Délmagyarország. Az nem jutott eszébe senkinek, hogy a fiatalember mentális problémákkal küszködik és „ideggyógyászati kezelés alatt áll” – sőt, akadt, aki „a földből látott kinőni egy fehér állatot, az mindig nagyobbodott és hatalmassá nőtt”.

Halász János, a boszorkányper egyik szereplője. Szép arcú fiatalember a kép bal sarkában
Halász János lefordult a kerékpárról, amint meglátta a fehér macskát
Fotó: Arcanum adatbázis / Képes Újság, 1968

„Hozd ki azt a vén boszorkányt!”

A felbőszült és rettegő fiatalok ezután Csupity Antalék tanyájához siettek, ahol gyufával fenyegetőzve követelték az idős férfiól, hogy adja elő a feleségét, különben felgyújtják a tanyáját.

Idézőjel ikon

„Jött az az éjszaka. Rettenetesen ugatott a kutya, aztán erős zuhogást hallottunk ajtón, ablakon.

Valaki üvöltött: »Nyisd ki az ajtót, öreg! Hozd ki azt a vén boszorkányt!« (…) »Gyere ki boszorkány!« »Agyonütünk!« »Felakasztunk!« (...) »Gyere ki öreg, mert rád gyújtjuk a házat!«” - hallgatta rettegő idős házaspár és a náluk tartózkodó unoka az ordítozást.

A megvádolt asszony unokájával együtt a disznóólba, majd a kukoricásba menekült.

Idézőjel ikon

„(...) nyakamban a kislánnyal, nekivágtam ennek a nagy, vizes rétnek. Sütött a hold, sütött.

Azt hiszi jött egy felhő, hogy ráment volna? Elértük a kukoricást. Aztán nekimentem a nagy erdőnek, és mire a határőrlaktanyához értünk, a ruha a térdemről lefogyott.” Csupityné tehát a határőröknél keresett és talált menedéket, de a történet nem zárult le itt: másnap a „főmágus” Mező Lajos állította kehes lováról, hogy a betegséget Csupityné küldte rá.

Középkori história

Az idős házaspárt a nagymágocsi szociális otthonban helyezték el. A férfi ott hunyt el néhány nappal később, nem bírta a szíve a megpróbáltatásokat. Az eset nagy port vert fel a korabeli sajtóban, s a következő év márciusában a televízió nagy érdeklődés mellett sugározta az ügyről készült dokumentumfilmet (Középkori história). A készítőket megdöbbentette, hogy a film bemutatása után is érkeztek olyan levelek, amelyek különböző községekben „tevékenykedő” boszorkányokról adtak hírt. ,,...Hogy boszorkányok voltak és vannak is még, ez igaz, és nem babona, hanem valóság. Kevés van belőlük, mert kihalóban vannak. Kérem menjenek el Erdőkürt községbe. Keressék meg özv. Guba Jánosnét, 70 éven jóval felül van. Érdeklődjenek a környező szomszédoknál felőle, aki képes volt édes testvérét és annak gyerekeit megrontani örök életükre” – írta például Guba Jánosné egyik rokona.

Özvegy Csupityné Kazincbarcikán próbált új életet kezdeni, de kevés sikerrel: boszorkány-híre ott is utolérte. „Az utcán ujjal mutogatnak rá, az egyik önkiszolgáló boltban megmotozták, mondván, hátha elvarázsolt valamit. Unokáját, Kovács Marikát az iskolában „kis boszorkány”-nak csúfolják.” Az ügyben Ásotthalmon négy embert ítéltek felfüggesztett börtönbüntetésre. (Borítókép: Fortepan / Schiffer Pál)

Kapcsolódó: Az Alföldön a lidércet is sokszor látni vélték

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

A kisfiú, aki tényleg nem akart felnőni: Pán Péter alkotójának tragikus és bizarr élete

Mindannyian ismerjük a fiút, aki Sohaországban él, tündérporral repül, kalózokkal harcol, és akinek a legnagyobb rémálma a felnőtté válás. Pán Péter története a gyermeki fantázia és a szabadság időtlen szimbóluma. Azonban ha a tündérmese mögé nézünk, egy olyan valóságot találunk, ami sötétebb, bizarrabb és tragikusabb, mint bármelyik Hook kapitány által jelentett veszély. James Matthew Barrie, a karakter megalkotója, nem csupán kitalálta a felnőni képtelen fiút, hanem valójában ő maga volt.

Világom

Nem csak a mesében létezik: itt áll az igazi Csipkerózsika-kastély

Amikor felidézzük Csipkerózsika történetét, lelki szemeink előtt azonnal megjelenik a sűrű, tüskés bozót által benőtt, égbe nyúló tornyú kastély, ahol a királylány és az egész udvartartás alussza százéves álmát. Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy ez a helyszín kizárólag a képzelet szüleménye, vagy legfeljebb a Walt Disney által híressé tett németországi Neuschwanstein ihlette, a valóság még ennél is romantikusabb. Az igazi, eredeti Csipkerózsika-kastély ugyanis Franciaországban, a Loire-völgy szívében áll, és pont olyan, akár egy mesekönyvben.

Testem

Súlyos betegségeket kockáztatsz, ha rossz az alvásminőséged: így javíthatsz rajta

A rohanó mindennapokban hajlamosak vagyunk az alvást másodlagos tényezőként kezelni, pedig a tudomány mai állása szerint a táplálkozással és a testmozgással megegyező fontosságú pillérről van szó. A PubMed Central felületén publikált átfogó tudományos kutatás rávilágít, hogy az egészségünk szempontjából korántsem csak az alvás mennyisége számít. Ha az alvásminőségünk rossz, vagy ha a pihenésünk rendszertelen, azzal közvetlenül és súlyosan veszélyeztetjük a fizikai és mentális épségünket.

Testem

Ez a ritka daganat egyre több fiatalt érint – az orvosok sem tudják, miért

Miközben az orvostudomány rohamos léptekkel fejlődik, a daganatos megbetegedések területén egy rendkívül aggasztó és rejtélyes jelenséggel néznek szembe a kutatók. Egyre több 50 év alatti, fiatal felnőttnél diagnosztizálnak olyan emésztőrendszeri daganatokat, amelyek korábban szinte kizárólag az idősebb generációk betegségének számítottak. A legújabb adatok szerint a legritkább rákfajták egyike, a vakbélrák is megdöbbentő növekedést mutat a fiatalok körében, ám a pontos okokat egyelőre a szakemberek is csak találgatják.

Offline

Hodász András: Rendszeresen álmodom, hogy misézek, nagyon hiányzik

Uram, te mindent tudsz címmel jelent meg Hodász András önéletrajzi könyve, amelyben a papságig vezető útját, szolgálatban töltött éveit és kilépésének történetét írta meg – kiégése krónikájaként. Sokan, sokféleképp elmondták már mindezt róla, de most ő akarta megírni saját történetét.

Világom

Fiatalként cirkuszban mutogatták a sziámi ikreket, felnőttként déli rabszolgatartók lettek

A „sziámi ikrek” kifejezést ma már mindannyian ismerjük, azt azonban kevesen tudják, hogy a fogalom egy konkrét testvérpárhoz köthető, akik a 19. században örökre megváltoztatták az orvostudományt. Chang és Eng Bunker élete nem csupán egy anatómiai ritkaság krónikája, hanem az amerikai álom egyik legbizarrabb, ellentmondásokkal teli története. A sors fintora, hogy a testvérek, akiket gyermekként rabszolgaként adtak-vettek és mutogattak a cirkusz porondján, felnőttként maguk is gazdag amerikai ültetvényessé és déli rabszolgatartókká váltak.

Offline

Bosszú és féltékenység vezetett a Loire-völgy legkülönösebb tornyának megépítéséhez

Ha a franciaországi Loire-völgyre gondolunk, szinte mindenkinek a monumentális, reneszánsz stílusú kastélyok, a gondosan nyírt franciakertek és a királyi pompát idéző lakomák jutnak eszébe. Amboise festői városa mellett azonban egy egészen meghökkentő, a tájból teljesen kilógó építmény magasodik: egy hétszintes, kínai stílusú pagoda. De mit keres egy távol-keleti szentély a francia királyok egykori kedvenc vidékén? A válasz nem a vallási áhítatban, hanem a XVIII. századi Versailles legsötétebb intrikáiban, a politikai bosszúban és a fojtogató udvari féltékenységben rejlik.