A felbőszült csongrádi falu lakosai egy idős házaspárt üldöztek el, miután azzal gyanúsították meg az asszonyt, hogy boszorkány: megrontja és éjnek évadján egy fehér macska képében ijesztgeti a falubeli fiatalokat.
Sajátos jelentést írt a Beatles koncertjéről Nagy Lajos rendőr főtörzsőrmester 1965-ben – különösen annak fényében, hogy a fiúzenekar sosem lépett föl a magyar fővárosban.
A kádári kultúrpolitika „szentháromságát” mindenki ismeri, de ki volt az ötletgazda, akinek kezében a kultúra valamennyi szála harminc éven át összefutott? Ki volt Aczél György?
Hol töltötték a magyarok a legszívesebben a szilvesztert a szocializmus utolsó évtizedében? Milyen ínyencségekkel készültek a szállodák a jeles napra, és mit falatoztunk otthon, miközben a televízió szilveszteri műsorát néztük? Írásunkban a nyolcvanas évek szilvesztereit idézzük fel.
A szocialista éra nagyasszonya, Kádár Jánosné egyszer elveszítette férje miatt az állását. Nem, ez nem a Horthy-érában történt.
Illyés Gyula még az 1980-as években is kapott fenyegető üzeneteket, amelyekben őt és feleségét, Kozmutza Flórát tették felelőssé József Attila haláláért.
Mit jelentett a Kádár-korszakban a nyolc óra szórakozás a gyakorlatban? Mivel töltötték a szabad szombatot a nők (és a férfiak), mi volt a legkedvesebb szabadidős időtöltésük, és mire vágytak? Múltidéző cikkünkből kiderül.
Miért bérelt ki a Líbiai Népi Iroda egy panziót Budapest XI. kerületében? Ki engedhette meg magának az 1980-as években, hogy teknősbékalevest kanalazzon? És mi köze van mindehhez egy otthonkás nagymamának? Cikkünkben egy budai magánpanzió és az azt üzemeltető Joli néni történetét járjuk körül.
A Kádár-korszakban az éjszakai Budapest arculatát nemcsak a sötétedés után felgyulladó neonreklámok határozták meg, hanem az élőzenés szórakozóhelyek is. A nemiséget sem feltétlenül kellett meghagyni a hanyatló nyugat ópiumának: a fővárosban a hatvanas évek végétől kezdve több sztriptízbár is működött.
Kádár szerette úgy láttatni magát, mint aki egy a nép fiai közül: egyszerűen él, a puritán ételeket kedveli, és ugyanazt a Symphonia cigarettát szívja, mint a gyári munkások. De mikor és miért mondta, hogy „a krumplileves legyen krumplileves”?
Kádár János 1989. április 12-én mondta el utolsó beszédét az MSZMP KB előtt. A több mint egyórás, összefüggéstelen szónoklatban már tetten érhetőek az agg politikust sújtó demencia jelei – és a lelkiismeret-furdalás nyomai is.
Tudósként indult, a hatalom kiszolgálója lett. Radnóti hajdani barátja, Ortutay Gyula élete végéig élvezte a befolyásos elvtársaknak kijáró kiváltságokat – bár őt magát is megfigyelték.
