Az 1960-as évektől kezdve fiatalok ezrei választották az autóstoppolást. A legkedveltebb úticél a Balaton volt, de az igazán bátrak akár külföldre is eljuthattak ilyen módon. Nem csak a költséghatékonyság számított: a bizonytalanság, a kaland, a szabadság érzése legalább ilyen fontos volt egy vérbeli stoppos számára.
A szocializmus iskolás évei tele voltak szabályokkal és előírásokkal – de mi mindig találtunk egy kiskaput, hogy egy kicsit a magunk módján éljük meg őket.
A Kádár-korszakban az öltözködés és a hajviselet is elég volt ahhoz, hogy valaki gyanússá váljon a hatóságok szemében. Mutatjuk, mi mindenért büntettek.
A lottóötös többet fizetett egy korabeli járgány áránál, mégis annak örültek jobban a játékosok. Nagyobb szerencsének számított ugyanis egy kocsihoz hozzájutni, mint sok pénzhez, mert abból csak hosszas várakozás után lehetett autót vásárolni.
A vízkereszt napjától hamvazószerdáig tartó farsangi időszaknak hagyományosan a részét képezik a jelmezes-maszkos bálok, és mindig megfigyelhetőek az adott kor trendjei és tendenciái a jelmezválasztásban. Így volt ez a szocializmus idején is, amikor még nem az volt a legnagyobb kérdés, hogy kiszállítja-e időben a futár a megrendelt jelmezt, hanem hogy lesz-e elég idő megvarrni azt az óvodai, iskolai ünnepségig. Képgaléria.
Gabriel García Márquez 1957-ben tizenhat napot töltött Magyarországon. Nem csak a hivatalos programon vett részt: kísérői szeme elől megszökve, kocsmákba és prostituáltakhoz is ellátogatott, és meghallgatta Kádár János kisújszállási beszédét is.
A kádári konszolidáció és a gulyáskommunizmus hatást gyakorolt a táplálkozásra, sőt a gasztronómiára is. Nemcsak többféle élelmiszer vált hazánkban hozzáférhetővé, de megfizethetőek is lettek. Mi most az édességekre koncentrálunk. Te is odáig voltál értük?
A Kádár-korszakban természetes volt, hogy a rendszer építéséhez két keze munkájával is hozzájárul a fiatalság: a szocializmus építőtáboraiban gyümölcsszedéstől szó szerinti építkezésig bármi belefért a napirendbe.
Télapó ruhája a szocialista időkben – ha lehet – még vörösebb volt, de az egyéb karácsonyi hagyományoknak nem sok teret hagyott az ideológia.
Szenvedélyes szerelem helyett talán inkább szoros szövetség lehetett Kádár János és Tamáska Mária kapcsolata: így élt a szocialista éra mindenható ura és felesége.
Aki volt még úttörő, biztos, hogy emlékszik arra, mit neveztek a ’70-es és a ’80-as években a „csavaros kiflinek”, mi volt a Foxi Maxi vagy a rohambili. Bár a rendszer nem szerette, a szlengalkotás fontos túlélési eszköze volt a puha diktatúraként is ismert Kádár-korszaknak.
Benne éltél, vagy érdekel ez az időszak? A szocializmus éveiből válogattuk össze a kérdéseket, lássuk, mit tudsz az 1989 előtti Magyarországról!
