boszorkány - Dívány

Ha azt gondoljuk, hogy a boszorkányüldözés csupán sötét, középkori gyakorlat – amelynek ugyan akkoriban ezrek estek áldozatul, ám azóta hasonló soha nem történt – akkor tévedünk. A hírhedt salemi boszorkányperek mindössze egy borzalmas mérföldkő volt az elmúlt évszázadokban, amikor a tudatlanság felülírta a józan észt, ugyanis a 20. században Európában, de még 2021-ben az afrikai Kongóban is végeztek ki embereket azért, mert boszorkánynak találtattak.

Ez a Rómától alig két óra vonatútra található dél-olaszországi város különleges történetekkel várja az odalátogatókat: a helyiek a mai napig úgy tartják, hogy Benevento a boszorkányság európai központja, és az idősebb generáció számtalan legendát ismer, amely ezt a vélekedést támasztja alá. De vajon hogyan vált a város mitikus hellyé?

Ma természetgyógyászoknak, fitoterapeutáknak hívjuk azokat a szakembereket, akik gyógynövények segítségével kezelik a hozzájuk forduló pácienseket, és természetesen szaktudásuk nem összekeverendő egy orvoséval, tevékenységük Magyarországon is szabályokhoz kötött. Ám a középkorban ennél jóval ingoványosabb volt ez a terület, és azokat, akik bájitalokat vagy gyógynövényfőzeteket kevertek, boszorkánynak bélyegezték, és máglyára küldték, pedig talán csak gyógyítani szerettek volna.

Amikor boszorkányokról hallunk, legtöbben fekete ruhás, üst fölött kavargó nőkre gondolunk. A történelem nagy részében Európában valóban a nőket vádolták meg az ördöggel való cimborálással.

A régészek Pompeii egyik fényűző villájában felfedeztek egy különleges dobozt, amelynek fa szerkezete ugyan elpusztult, de tartalma megmaradt a vulkáni hamu alatt. A dobozból mintegy száz apró tárgy került elő, amelyek rejtélyes történeteket mesélhetnek el a hajdani lakók életéről.

Simona Kossak neve ma már legendás a természetvédők között, de életében inkább különcként, sőt olykor félelmetes boszorkányként emlegették. A Białowieża-erdő szívében egy roskadozó faházban lakott – villany nélkül, víz nélkül –, de soha nem egyedül. Holló ült a vállán, vadkan kóborolt a küszöbén, és olykor egy hiúz osztozott vele az ágyán. A falubeliek szerint értette az állatok beszédét. Ő maga azonban nem varázslónak, hanem biológusnak tartotta magát, aki egész életében a vadonért küzdött – köztük a kihalás szélén álló síkvidéki hiúzért.

A sötét középkort nem véletlenül hívják sötétnek. Az erre az időszakra jellemző hidelemrendszerek jól mutatják, hogy a tudatlanság mennyire veszélyes, mégpedig azért, mert azok, akiknek nem volt lehetősége tanulni, gondolkodás nélkül elhittek mindent, legyen bármekkora képtelenség.

Burkoló, villanyszerelő, bányamérnök – nem kifejezetten nőies szakmák, de haladjunk a korral, és tételezzük fel, hogy mindezeket a munkákat egy nő is el tudja végezni, hiszen, maximum a fizikai ereje hátráltathatja. Történetünk hőse egy nem is a huszadik század szülötte, a 17. században élt, és ő volt az első női bányamérnők és ásványkutató.

A salemi boszorkányperek Amerika történelmének egyik legsötétebb időszaka. A 17. században szóbeszédek alapján vádolták meg a nőket és a férfiakat is boszorkánysággal. A koholt vádak miatt hozzávetőleg 150-200 ember esett áldozatul a tudatlanságnak, az emberi gonoszságnak. Közöttük volt Dorothy Good is.

Vajon miként zajlottak a boszorkányüldözések a középkori Magyarországon? Utánajártunk az egyik leghírhedtebb per történetét felderítve.

Háborús hős, egy elveszett kisfiú, egy boszorkány által megátkozott szerencsétlen gyermek? Honnan ered a brüsszeli Pisilő kisfiú szobra? Rengeteg legenda övezi, de eláruljuk, mire használták valójában.

Felháborítóan gazdag, zsugori és rosszindulatú asszonyként jellemezték kortársai Hetty Greent, a Wall Street boszorkányát, aki a világ egyik leggazdagabb embereként úgy élt, mintha a világ legszegényebbje lenne.