A boszorkány átka vált egy ország jelképévé

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Háborús hős, egy elveszett kisfiú, egy boszorkány által megátkozott szerencsétlen gyermek? Honnan ered a brüsszeli Pisilő kisfiú szobra? Rengeteg legenda övezi, de eláruljuk, mire használták valójában.

Mindenki hallott már Brüsszel furcsa és híres szobráról a Manneken Pis szökőkútról, vagyis a Pisilő kisfiúról. A turisták által imádott apró látványosság keletkezését rengeteg legenda öleli körül, többször el is lopták már, nézzük a történetét.

Boszorkány átka miatt pisil a kisfiú?

A szobor neve szó szerint „pisilő kisember” vagy „pisilő fiú”. Mielőtt ez lett volna, Petit Julienként, azaz „kis Julienként” is ismerték. Származásáról számos mese kering.

Boszorkány átka ülhet a Pisilő kisfiún
Fotó: Niels Mickers / Wikimedia Commens

A legvalószínűbb magyarázat szerint a tímárokkal (bőrkészítőkkel) áll összefüggésben. Eszerint a Rue de l’Étuve utcában sok tímár dolgozott a középkorban. Akkoriban nem volt szokatlan, hogy gyerekek vizeletével puhították a bőrt, mivel a vizeletben található ammónia segítette a rugalmassá tételét. Egy másik népszerű történet szerint a fiú megmentette Brüsszel városát. A legenda úgy szól, hogy az ellenségek körbevették Brüsszelt, és úgy tettek, mintha visszavonulnának, valójában azonban lőport rejtettek el. Egy Julien nevű kisfiú észrevette az égő gyújtózsinórt, és gyorsan rápisilt, hogy eloltsa. Hálából a város szobrot emelt neki.

Egy újabb sztori szerint a szobrot egy eltűnt kisfiúról mintázták, akinek egy városi ünnepség alatt veszett nyoma. Kétségbeesett szülei napokig keresték, míg végül az utcasarkon pisilve találtak rá. Néha a történetben az apa egy gazdag kereskedő, aki úgy döntött, hogy a szobrot azon a sarkon helyezi el, ahol rátalált a szeretett gyermekére. Máskor a fiú Leuven ifjú hercege, III. Godfrey, aki elszökött apja kastélyából, hogy Brüsszelben más gyerekekkel játszhasson, és végül a híres utcasarkon találták meg.

Egy kevésbé hihető, de annál izgalmasabb változat szerint egy boszorkány rajtakapott egy fiút, aki az ajtaja előtt pisilt. Dühében megátkozta, hogy örökké pisiljen. Szerencsére egy szemtanú gyorsan kicserélte a fiút egy szoborra. Egy másik verzióban a boszorkány sikerrel járt, és nemcsak örökké tele hólyaggal átkozta meg a fiút, hanem kővé is dermesztette.

A másik legenda szintén az ifjú hercegről szól. Amikor Godfrey kétéves volt, az apja meghalt, és két nemesember a Berthout-házból háborút indított ellene. Godfrey gyámjai a flandriai gróftól kértek segítséget, aki beleegyezett, de a serege bizalmatlan volt, és látni akarták, kiért harcolnak. A gyermeket megmutatták a katonáknak, majd a csatatérre vitték. Ott Godfrey-t egy tölgyfáról lógó kosárba helyezték, hogy bátorítsa a sereget. A történet szerint időnként felállt, és lepisilte az ellenséget. Godfrey szövetségesei győztek, és Brüsszelben ünnepeltek, ahol tölgyfát ültettek. Ezért is nevezték el az utat a Manneken Pis mellett Rue du Chêne-nek, azaz „Tölgy utcának.” És természetesen a tölgy mellett egy szobrot állítottak az ifjú pisilő úr tiszteletére.

Mikor készítették a Manneken Pis-t?

A Pisilő kisfiút 1388-ban tervezték, és Brüsszel egyik legkedveltebb szimbólumává vált. 50 cm-es, és egy meztelen fiút ábrázol, aki egy szökőkút medencéjébe vizel. A régi városrészben található, a Rue de l'Étuve és a Rue du Chêne között, a Grand Place mellett.

A Manneken Pis név először egy 1452-es archívumban szerepelt. Korábban Petit Julienként ismerték. Az eredeti kőszobrot 1619-ben az idősebb Hiëronymus Duquesnoy bronzszobra váltotta fel. Azt nem tudni, hogy a másolat hasonlít-e az eredetire, mivel az első szobor nem maradt fenn.

Hiëronymus Duquesnoy szobrát 1817-ben egy Antoine Licas nevű, korábbi elítélt ellopta, és szétroncsolta. Szerencsére megtalálták a darabokat, összeragasztották, hogy egy újabb másolatot készíthessenek belőle. A jelenlegi szobrot 1965-ben készítették, miután a Manneken Pis ismét eltűnt. Néhány hónappal később a törött szobrot megtalálták a brüsszeli csatornában, és jelenleg a Grand Place-on található Maison du Roi-ban van kiállítva.

A szobor, ami öltözködik

Brüsszelben hagyomány, hogy különleges alkalmakra felöltöztetik a kis bronzszobrot. Ruhatára több mint 1000 jelmezt tartalmaz, köztük egy XV. Lajos által ajándékozott drága brokátöltözetet is. 1698-ban egy kormányzó adta a kis szoborra az első ruháját. A La Maison du Roi-ban található Musée de la Ville-ben a látogatók felfedezhetik a kis hős egész ruhatárát, köztük egy torreádor- vagy egy Elvis-jelmezt.

A Manneken Pis nem az egyetlen pisilő szobor Brüsszelben. 1987-ben csatlakozott hozzá egy pisilő lány, Jeanneke Pis. Az ő szobra egy zsákutcában található, a Rue des Bouchers közelében. Majd 1998-ban kaptak egy kutyát is, a Zinneke Pis-t. Ezt a szobrot a Rue de Chartreux járdáján helyezték el.

A Manneken Pist ivóvíz elosztására használták
Fotó: trougnouf (Benoit Brummer) / Wikimedia Commens

Fontos célt szolgált

A helyi feljegyzések szerint a szökőkutat már a 15. században is használták ivóvíz elosztására a városban. A legkorábbi dokumentumok szerint 1450 körül egy Pisilő kisfiú kőszobor állt a Stoofstraat és az Eikstraat sarkán.

Körülbelül egy évszázaddal korábban Brüsszel vezetői három földalatti vízvezetéket készíttettek, hogy a város szökőkútjait vízzel lássák el. A legtöbb háziasszony naponta hordta vödrökkel és kancsókkal a vizet a legközelebbi nyilvános kútról a családjának. Ezek a kutak monumentálisak voltak. A legtöbb a Nedermerct, azaz a mai Grand Place környékén helyezkedett el. Brüsszel dombos város, így a vizet magasabb pontokról vezették alacsonyabban fekvő tározókba és hozzájuk tartozó építményekbe.

A Manneken Pis messze nem az egyetlen szökőkút volt. Például a Grand Place-on egy látványos szökőkút állt, öt medencével; sőt, létezett egy, amely három nőalakot ábrázolt, akik látszólag a mellbimbóikat összecsípve spriccelték a vizet, de ezek nem maradtak fenn.

A Manneken Pis egyesek számára Brüsszel szellemiségét szimbolizálja, amely kitartó, játékos és rendkívül egyedi. Bár a szobrot már nem használják vízelosztásra, ma szórakozást és játékosságot jelent. Emellett emlékezteti a lakosokat a város gazdag történelmére és folyamatosan változó identitására.

Európában nem ez az egyetlen szobor, amelyet legendák öveznek. Ismerd meg az alábbi cikkünkből a berni gyermekfaló történetét.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.