Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tömegek bankszámlái kerülhetnek veszélybe, a csalók a legfrissebb módszere ugyanis még az arcfelismerő rendszert is képes átejteni.
Amint azt a Pénzcentrum megírta, a banki rendszerek minden technikai újítás ellenére sem váltak feltörhetetlenné. Külföldi tudományos újságírók egy csoportja tucatnyi olyan Telegram-csatornát azonosított, ahol nyíltan hirdetik a kriptotőzsdék és a bankok, például a Revolut elleni támadóeszközöket.
A bankok mobil applikációi javarészt valamilyen kóddal, az ujjlenyomat vagy az arc felismerésével adnak zöld utat a felhasználóknak a belépéshez. Utóbbi még inkább megbízhatónak tűnhet, laikusként azt hihetjük, egy számsort vagy jelszót könnyebb kitalálni, mint az arcunkat lemásolni. A csalók azonban megdöbbentően egyszerű megoldást találtak erre.
Így működik az arcfelismeréses csalás
„Egy kambodzsai pénzmosó központban a csaló megnyit egy népszerű vietnámi banki alkalmazást, amely az arc alapú azonosításhoz egy fotót kér. A bűnöző feltölt egy harmincas éveiben járó ázsiai férfiról készült képet, majd amikor az app az úgynevezett „élő jelenlét” ellenőrzéshez a kamera megnyitását kéri, egy teljesen más külsejű nő statikus képét tartja a készülék elé. Bár az alkalmazás kéri az arc igazítását, egy rövid várakozás után a rendszer zöld utat ad" − összegezte a Pénzcentrum a rendkívül egyszerű alapokon nyugvó módszert.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A módszer sikere egy virtuális kamerának köszönhető, ami képes kijátszani az úgynevezett „Know Your Customer” (KYC) rendszereket.
A biometrikus azonosítási rendszerek legnagyobb gyengesége, hogy az adatok egy jelszóval ellentétben nem cserélhetőek le. Ha tehát valakinek egyszer ellopták az arc- vagy hangmintáját, élete végéig visszaélhetnek vele.
A Telegramon csaló csomagokat árusítók erre építenek, a bűnözők pedig nem véletlenszerű arcokat alkalmaznak, hanem célzottan, valódi profilok segítségével építik fel a deepfake modelleket.
Az MIT Technology Review-ja két hónapig nyomozott az ügyben. 22 olyan ázsiai illetőségű csatornát találtak a Telegram felületén, melyen lopott biometrikus adatokat és olyan speciális szoftvereket árusítottak, melyekkel a
a telefonok operációs rendszerei és a banki alkalmazások kódjai könnyedén manipulálhatók.
A hirdetők szemérmetlenül kínálják ezeket a biometrikus csomagokat reménybeli vevőiknek. Annak ellenére, hogy a Telegram rendszere már több csalással foglalkozó profilt törölt, azok gombamód szaporodnak. A kiberbiztonsági szakértők adatai szerint a virtuális kamerás támadások száma 2024-ben több mint huszonötszörösére nőtt a korábbi évhez képest.
A módszer azért is működik jól, mert egészen addig láthatatlan marad, míg az általa okozott kár fel nem tűnik a rendszerben, a hackerek pedig sokszor magukat a telefonokat is manipulálják, hogy a virtuális kamerát sajátjukként ismerjék fel.
Hieu Minh Ngo egykori hacker szerint az arcfelismerő rendszerek kijátszása a pénzmosási láncolat megkerülhetetlen részévé vált. A csalásokból származó jövedelmet a svindlerek először bérelt vagy ellenőrzött számlákra küldik, onnan pedig a biometrikus azonosító rendszer kijátszását követően továbbítják máshová, hogy bitcoinra váltsák.
Mindez másodpercek alatt zajlik le észrevétlenül, hiszen a hackerek pontosan ismerik a hitelesítési folyamatokat.
Bár a bankok azt kommunikálják, hogy a csalások jelentős részét sikerül megakadályozniuk, a szakértők szkeptikusak ezzel kapcsolatban. A deepfake és a virtuális kamerák használata ellen az egyesült államokbeli a FinCEN már 2024 végén közleményt adott ki arra figyelmeztetve a banki platformokat, hogy a biometria mellett a tranzakciós mintázatokat is figyeljék. Az Ngo szerint a folyamatosan frissülő biztonsági szintek legfeljebb nehezítik, de nem állítják meg a bűnözőket.
A lap hazai szakértőket is megkérdezett az ügyben. Mint elmondták, magyar viszonylatban a modern támadások sokkal inkább a banki folyamatok, a tranzakciók és az embereknek a manipulálására fókuszálnak, azonban a KYC eljárásokat megkerülő technikák vélhetően elérik Magyarországot is a jövőben. Zala Mihály, az EY Magyarország kibervédelmi üzletágának vezetője szerint a jövő biztonságos bankolása a biometrikus adatok ellenőrzése helyett a viselkedéselemzésre épülhet majd.
Az online csalások szintén elterjedt formái a sürgető üzenetek, a pénzbírsággal riogató hívások, e-mailek és SMS-ek sokakat átvernek.
