Burkoló, villanyszerelő, bányamérnök – nem kifejezetten nőies szakmák, de haladjunk a korral, és tételezzük fel, hogy mindezeket a munkákat egy nő is el tudja végezni, hiszen, maximum a fizikai ereje hátráltathatja. Történetünk hőse egy nem is a huszadik század szülötte, a 17. században élt, és ő volt az első női bányamérnők és ásványkutató.
Bárónő létére nem a világi hívságokat kedvelte Martine de Bertereau, aki vagyonos családba született. Édesapja a bányászatból gazdagodott meg, és lánya, noha házassága révén szerzett nemesi címet, mérnökemberhez ment hozzá. Mondhatjuk, hogy így egyenesen ívelt felfelé a bányászati karrierje.
Kezdetben sikereket ért el a bányamérnök
Martine rendkívül tanult és művelt nő volt, folyékonyan beszélt latinul, franciául, olaszul, németül, angolul és spanyolul is, jártas volt a geológiában, a kémiában, a kohászatban, a hidraulikában és az alkímiában is. Ennek ellenére sokszor középkorinak tűnő módszereket használt, mint amilyen a varázsvesszővel való kutatás is. Hogy miért, talány. Talán azt hitte, így többen hisznek majd neki, de feltehetően később ez okozta az ő és családja vesztét is.
A ránk maradt források szerint Martine és a férje 150 bányát tártak fel csak Franciaországban. Ez nem lehetett boszorkányság. Egy alkalommal, amikor éppen egy megbízást teljesítettek, a fiuk rosszul lett az úton, és meg kellett állniuk Château-Thierry-ben. Amíg a gyermek lábadozott, Martine felfedezett egy gyógyforrást, amely véleménye szerint olyan gazdag volt ásványokban, hogy különféle betegségeket gyógyított, jó hatással volt a májra és a lépre, illetve kihajtotta a veseköveket. Miután ezt a helyi orvosnak is bebizonyította, a város valódi gyógyüdülővé vált, és
oda jártak a gazdagok, hogy mindenféle bajukból kigyógyuljanak.
Fordul a kocka mérnöknő életében
A család akkor került Magyarországra, amikor II. Rudolf német-római császár megbízta Martine férjét, hogy legyen a magyar bányák főbiztosa, és keressen további érclelőhelyeket az országban, illetve a mai Szlovákia területén. Tizenhat év külföldi utazás után tért vissza a család Franciaországba 1626-ban, mert a király visszarendelte őket, hogy ismét virágoztassák fel a francia bányászatot. Ám a visszatérés nem volt zökkenőmentes, mert egy egyházi személy utasítására házkutatást tartottak a kastélyukban, és menekülniük kellett.
Két év múlva merészkedtek vissza Franciaországba, és Martine segélykérő levelet írt Richelieu bíborosnak, hogy védje meg a családját a vádak ellen. Erre a levélre soha nem érkezett válasz, cserébe viszont a fiú kivételével letartóztatták az egész családot boszorkányság vádjával, és asztrológia használata, illetve tenyérjóslás gyakorlása miatt. Noha a vádakat soha nem tudták bebizonyítani, Martine férjét a Bastille-ba zárták, őt és a lányát Vincennes kastélyába. A haláluk dátumát nem tudjuk pontosan, de anya és lánya feltehetően 1642 után hunyt el a börtönben.
Ha kíváncsi vagy egy csillagásznő történetére is, olvasd el ezt a cikkünket.
