A Nébih felhívta a figyelmet a járványvédelmi protokollok maradéktalan betartására, azt kérik, ha valaki a juh- és kecskehimlő tüneteit tapasztalja állatain, azonnal jelezze.
Amint azt az Agroinform megírta, a magyar juh- és kecskeállomány megóvása érdekében dr. Nemes Imre, az országos főállatorvos elrendelte az élő kiskérődzőket szállító járművek és rakományok minden eddiginél alaposabb ellenőrzését.
A juh- és kecskehimlő vírusa a Capripox vírusokhoz tartozik, közvetlen rokonságban áll a szarvasmarha bőrcsomósodáskór kórokozójával, tájékoztat a Nébih honlapja. A betegség állatról állatra is terjedhet.
Így ismerd fel a kecskehimlőt
A fertőzés legjellemzőbb tünete a láz, az étvágytalanság és a tejtermelés jelentős lecsökkenése. A beteg patások szemhéja megduzzad, kötőhártyájuk kipirul, könnyeznek. Gyakoriak a jellegzetes himlős bőr- és nyálkahártya elváltozások is. Enyhébb esetben csak a gyapjúval nem fedett bőrterületeken, súlyosabb formában egész testfelületre kiterjedően kialakulhatnak a bőrön apró göbök. Az állatok gyakran nyálzanak, bő váladék ürül az orrukból, ami szennyezi a környezetet, a takarmányt és az ivóvizet is.
A fiatal állatok jellemzően elhullanak.
Mivel betegség elsődlegesen közvetlen módon, cseppfertőzéssel terjed, a fertőzött állatok testváladékai, és akár szennyezett takarmány vagy víz felvételével is a gyapjúnyíró eszközökre különös figyelmet érdemes fordítani. Nyírás alkalmával ugyanis könnyen megsérülhet az állatok bőre, ami bejutási pontot jelent a vírus számára.
A szakemberek szerint a fertőzés hazai elterjedésének a megelőzés az egyik alapköve, fontos, hogy az állattartók kizárólag ellenőrzött, legális forrásból származó jószágokat vásároljanak. Amennyiben bármilyen betegségre utaló jelet észlelnek, elengedhetetlen a szolgáltató vagy a hatósági állatorvos azonnali tájékoztatása.
Dél-Európában már jelen van a vírus
Az elmúlt évek során a mediterráneumban alakultak ki fertőzésgócok, a juh- és kecskehimlő időről időre felüti a fejét a kontinensen annak ellenére, hogy a 70-es évekre a történelmi betegséget sikerült visszaszorítani. Bulgáriában, a török határ menti régiókban, illetve Görögországban már 2023 szeptembere óta folyamatosan jelen van a vírus.
A szomszédos Romániában az állategészségügyi hatóságok 2025. június 17-én azonosították először a kórokozót Teleorman megyében, az ország déli részén.
A magyar állatállomány megóvása érdekében végzett munka hatékonyságát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, és az Országos Rendőr-főkapitányság szoros együttműködése garantálja, írják.
A kérődző állatokra a ragadós száj- és körömfájás vírusa is nagy veszélyt jelent, ami szintén a déli országokban terjed.
