Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A stressz nem pusztán ingerlékenységet okoz, a testben hosszabb távon, akár komoly betegségekké alakuló, fizikai változásokat is elindíthat.
A stresszt sokáig pusztán lelki problémának tekintették: kellemetlen érzésnek, amely feszültté, ingerlékennyé vagy kimerültté teszi az embert. Az elmúlt évtizedek idegtudományi kutatásai azonban ennél jóval nyugtalanítóbb képet rajzoltak fel. A tartós stressz nemcsak a hangulatunkat befolyásolja, hanem fizikailag is átformálhatja az agyat – méghozzá éppen azt a területet, amely az emlékezetért és a tanulásért felel.
A stressz és a memória
Egy kutatás során Bruce S. McEwen neuroendokrinológus és A. M. Magariños idegtudós és kutató arra jutottak, hogy a krónikus stressz hatására a hippokampusz nevű agyi régió szerkezete megváltozhat. Ez az agyterület pedig kulcsszerepet játszik az új emlékek kialakításában és az információk rendszerezésében.
Nem véletlen, hogy amikor valaki hosszú ideje túlterhelt vagy folyamatos nyomás alatt él, gyakran panaszkodik feledékenységre, koncentrációs nehézségekre vagy szellemi kimerültségre.
A szakemberek állatkísérletek során figyelték meg, hogy a tartós stressz hatására bizonyos idegsejtek nyúlványai visszahúzódnak a hippokampusz egyik fontos régiójában. Vagyis nem pusztultak el az érintett idegsejtek, „csak” a kapcsolataik sérültek, ami rontja köztük a kommunikációt. A folyamat következménye az lehet, hogy az agy kevésbé hatékonyan dolgozza fel és tárolja az információkat.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Mi válthatja ki?
A háttérben elsősorban a stresszhormonok állnak. Tartós feszültség esetén a szervezet folyamatosan magasabb szinten termeli a kortizolt, amely rövid távon segítheti a túlélést, hosszú távon azonban károsíthatja az idegrendszert.
A kortizol ugyanis képes kötődni az idegsejtek receptoraihoz, és ezen keresztül megváltoztatja a sejten belüli működést, többek között azt is, hogy milyen fehérjéket termeljen a sejt.
Tartós stressz esetén ez a hatás eltolja az egyensúlyt: csökkenhetnek a növekedést és kapcsolatépítést segítő anyagok, például a BDNF (az agyi eredetű növekedési faktor, amely segíti az idegsejtek közötti kapcsolatok fenntartását és erősítését). Közben a stressz fokozza a serkentő ingerületátvitelt is, ami túlzott terhelést jelenthet a sejteknek. Ennek hatására az idegsejtek védekező reakcióként visszahúzhatják a dendritjeiket (az idegsejtek „ágait”, amelyek más sejtekkel tartják a kapcsolatot).
Később nemcsak állatoknál, hanem embereknél is kimutatták ezt a romlást. MRI-felvételeken több esetben kisebb hippokampuszt találtak olyan embereknél, akik hosszú ideig éltek krónikus stressz alatt, visszatérő depresszióval küzdöttek, vagy olyan problémával éltek együtt, amely tartósan magas kortizolszintet eredményezett.
Fizikai változások a testben a stressz miatt
A tartós stressz nemcsak az idegrendszerre, hanem a teljes szervezetre is kiterjedt, jól dokumentált változásokat okoz.
Ez lehet akár egy hosszan fennálló gyulladásos állapot is, melynek komoly következményei lehetnek. Ilyenkor az immunrendszer nemcsak akkor aktiválódik, amikor valódi fertőzés van jelen, hanem tartósan magasabb készenléti állapotban marad.
Ennek következtében megnőhet bizonyos gyulladást jelző anyagok szintje a szervezetben, mely idővel megterheli a szöveteket és az ereket is.
A szív- és érrendszerre a stressz közvetlen fizikai hatással van. Ennek következtében aktiválódik a szimpatikus idegrendszer, ezért a szív gyorsabban ver, és az erek összeszűkülnek, rugalmasságuk csökken, ami huzamosabb fennállás esetén magasabb vérnyomáshoz vezethet.
A kortizol hosszú távon ezenkívül az érfalakat is károsítja, apró sérüléseket hozva létre azokon. A mikrosérülések révén az érfalban megnő a meszesedés kockázata, illetve emelkedik a trombózis, a stroke és a szívroham esélye is.
Számoljunk memóriavesztéssel?
A krónikus stressz valamivel könnyebben felismerhető és kezelhető, de mire tudatosul, gyakran már elindította a maga hatásait.
A kutatások ugyanakkor nem teljesen borúlátók. Az idegrendszer bizonyos mértékig képes alkalmazkodni és regenerálódni. A stressz csökkentése, a megfelelő alvás és a rendszeres mozgás mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az agy újra hatékonyabban működjön.
Nem csak a stressz, a terhesség is fizikai változásokat idéz elő az agyban
