Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy új kutatás szerint a gízai piramisok szerkezeti kialakítása segíthetett elnyelni és csillapítani a földrengések hatásait.
Kr. e. 2500 körül Egyiptom nagy fáraója, Kheopsz hatalmas építkezésbe kezdett. Az volt a célja, hogy a Gízai-fennsíkon felépítsen egy monumentális piramist, hogy az később sírhelyéül szolgáljon, valamint több kisebb piramist a feleségei számára. 26 éven át több ezer munkás szállított és rakott egymásra több mint 2,3 millió mészkő- és gránittömböt, hogy létrejöjjön a 481 láb (kb. 146 méter) magas építmény. A mérnöki csoda évszázadok óta dacol az idő pusztításával.
Időtálló szerkezet
A tudósok a közelmúltban arra a következtetésre jutottak, hogy Kheopsz nagy piramisa a földrengéseknek is kiválóan ellenáll. A Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmányban egyiptomi és japán kutatók közel 40 különböző ponton mértek rezgéseket a piramison belül és körülötte, hogy megvizsgálják, hogyan reagál az építmény a szeizmikus hatásokra. Azt találták, hogy a szerkezet rendkívül hatékonyan oszlatja el a földrengések rezgéseit, így stabilan áll még erős földmozgások esetén is.
A kutatók szerint a piramis „intelligensen kiegyensúlyozott és finoman hangolt” szerkezet.
Ókori tudás
A piramis több mint 4600 éves története során számos földrengést túlélt, amelyek a környező épületeket súlyosan megrongálták. A vizsgálat új szempontból mutat rá az ókori egyiptomi mérnökök rendkívüli tudására, még ha nem is bizonyítható, hogy tudatosan földrengésbiztosra tervezték volna az épületet. A kutatók szerint ez inkább évszázadok tapasztalatának eredménye, a sikeres és sikertelen építési módszerek fokozatos kitapasztalása.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Egy földrengésálló óriás
Egyiptom régóta szeizmikusan aktív terület. 1992-ben például egy 5,9-es erősségű földrengés súlyosan megrongálta Kairó környékét, több mint 129 000 épületben okozva kárt. A nagy piramis azonban szinte sértetlen maradt – mindössze egyetlen kő mozdult el. A piramis stabilitását több tényező biztosítja – a széles alap, a szimmetrikus forma és a szilárd kőzetalap. Ezek együtt rendkívül ellenállóvá teszik a szerkezetet.
A kutatók úgy találták, hogy a piramis belső rezgései 2–2,6 Hz között mozognak, míg a környező talajé kb. 0,6 Hz. Ez a különbség csökkenti a rezonanciát, vagyis a földrengések romboló hatását.
A belső kamrák – például a Király kamrája – szintén segítenek eloszlatni a rezgéseket, így védve a legfontosabb szerkezeti részeket. A szakértők szerint mindez arra utal, hogy az ókori egyiptomi építők rendkívül fejlett, tapasztalaton alapuló mérnöki tudással rendelkeztek.
Kapcsolódó: az ókori Egyiptommal kapcsolatban a piramisok történetén kívül az is legalább annyira érdekes, hogy hogyan is élték hétköznapjaikat az emberek.
