Az átlagnyugdíj csupán a nettó átlagfizetés felét éri el hazánkban. Kevesebb gyerek születik, a várható élettartam növekszik, ezért is merül fel a kérdés, hogy ki gondoskodik majd a nyugdíjasokról.
Az átlagnyugdíj csupán a nettó átlagfizetés felét éri el hazánkban, miközben a várható élettartam folyamatosan növekszik. Felmerül a kérdés, hogy ki és hogyan gondoskodik majd a nyugdíjasokról – fogalmaz közleményében az OTP Nyugdíjpénztár.
Száz fiatalra 150 idős
Az 1980-as években még 60 idős jutott 100 fiatalra – mára már ez az arány megfordult: ugyanennyi gyermekkorúra 150 idős jut. Ez az úgynevezett szétnyíló demográfiai olló arra kell, hogy késztessen, hogy előre gondoskodjunk az időskori anyagi biztonságunkról.

Miközben a globális népesség jelentős hányada növekvő pályán mozog, Európa és azon belül Magyarország lesújtó demográfiai adatokat mutat. Ahhoz, hogy a népesség hosszú távon ne csökkenjen, legalább 2,1 gyermeknek kellene születnie családonként, ezzel szemben csupán átlagosan 1,31 gyermek az arány. Ráadásul a várható az élettartam évtizedek óta folyamatosan növekszik.
A hazai népesség-csökkenési adatok már régóta kritikus képet mutatnak. Az Eurostat legfrissebb hosszú távú demográfiai prognózisa Magyarországra 2100-ig több mint 22 százalékos népességfogyást jelez.

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Egyre kevesebb fiatal tart el egyre több időst
Az elöregedő társadalom kritikus pontja az állami nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága, amelynek hatása már most érzékelhető. A KSH adatai szerint ma egy átlagos nyugdíjas csupán a nettó átlagkereset körülbelül 51 százalékának megfelelő ellátást kap. Míg napjainkban Magyarországon 2,3 aktív korú dolgozó járulékaiból fedezik egy nyugdíjas ellátását, addig 2050-re ez az arány 1,5-re is csökkenhet. Vagyis a jövőben egyre kevesebb aktív adófizető tart majd el egyre több nyugdíjast.
![]()
A hosszú élet akkor örömteli, ha anyagi biztonságban és jó egészségben tölthetjük el. Ez a „healthy ageing”, azaz egészséges idősödés,
amelyhez a folyamatos egészségmegőrzés és megfelelő megtakarítás szükséges. A szakértők a 2030-as évek közepére prognosztizálják az igazán komoly demográfiai nyomást, amikor az úgynevezett „Ratkó-unokák” rendkívül népes generációja eléri a nyugdíjkorhatárt. (A Ratkó Anna egészségügyi miniszter nevével fémjelzett, 1004/1953-as kormányhatározattal kezdődő Ratkó-korszak egyik fontos eleme volt a teljes abortusztilalom.)
Az OTP Pénztárak korábbi reprezentatív felmérése szerint a 18–35 éves fiatalok háromnegyedét foglalkoztatja a nyugdíj gondolata, ezzel együtt csupán 17% takarékoskodik erre a célra.
„A demográfiai statisztikák tendenciáival mindenképp érdemes foglalkozni, de a magunk jövőjéért mi tehetjük a legtöbbet. Az a tény, hogy kevesebb aktív befizető jut majd a rendszerre, miközben hosszabb ideig lesz szükségünk az időskori ellátásra, alapjaiban formálja át az állami nyugdíj lehetőségeit. Aki időben, akár kisebb összegekkel is, de elindítja a saját megtakarítását, és mellette tudatosan figyel az egészségére is, az két irányból biztosítja ugyanazt a célt: hogy az időskor az aktív, boldog és tartalmas évekről szóljon” – hangsúlyozta Budai József, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezetője.
A legfrisseb adatok szerint több mint 60 ezer önkéntes nyugdíjpénztári tag költött a félretett pénzéből lakáscélra, a legtöbben felújításra, korszerűsítésre, bővítésre fordították az igényelt összeget.
























