A csalók a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Kiberbűnözés Elleni Osztályán dolgozó rendőröknek adják ki magukat, és érzékeny pénzügyi adatokat kérnek az áldozatoktól.
A kiberbűnözők módszere hasonló az adathalászatok csalásaihoz: a lényege, hogy fontos pénzügyi adatokat szerezzenek meg. A Világgazdaság információi szerint az elkövetők mobilon hívják fel a kiszemelt áldozatot, és a BRFK munkatársaként mutatkoznak be. A hívószámot természetesen nem jelzi ki a hívott telefonja.
A csaló hívás forgatókönyve többnyire ugyanaz
Akit felhívnak, annak a nevét is tudják, majd ők is bemutatkoznak, mintha kiberbűnözés elleni rendőrök lennének és egy – vélhetően hamis – jelvényszámot is elmondanak annak érdekében, hogy az áldozat bizalmába férkőzzenek. Ezután részletezik, hogy a hívott számlájáról magas összegű, gyanús pénzügyi művelet indult, amelyet a bank kibervédelmi megoldásai blokkoltak, de ez vélhetően csalás vagy pénzmosási kísérlet volt.

A bűnözők a neten olvasható kommentek szerint főként a Revolut és az MBH Bank nevét használják. Az álrendőr ezután megkérdezi, hogy feltűnt-e a tranzakció, majd kitalált adatokat olvas be, és azt állítja, hogy egy
![]()
pénzmosás miatt körözött személy számlájára történt volna az utalás.

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Ha a hívott elkezd gyanakodni, a bűnözőnek kész válasza van mindenre: a banki rendszer nagyon szenzitív, és nem hajtotta végre az utalást, ezért az ügyfél értesítést sem kaphatott arról. Ha az áldozat rákérdez, hogy honnan van meg a telefonszáma, a kiberbűnöző többnyire megszakítja a hívást.
![]()
Gyakran ákapcsolják át a hívott felet egy másik csalóhoz is, a pénzintézet munkatársához, aki az áldozat azon adatait kéri, amelyekkel hozzáférhet a számlájához.
Árulkodó jelek lehetnek
- Ha a bank megállít egy gyanús tranzakciót, arról a hitelintézet mindig tájékoztat.
- A legtöbb ember nem tudja, hogy hogyan kell igazolnia magát egy rendőrnek, a jelvényszám beolvasása már a hívás kezdetén bizalmat ébreszthet, ám a módszert ismerve gyanakvásra adhat okot.
- A bank minden, a számlához kapcsolódó tranzakciót (még a blokkoltakat is) rögzít, és a beállítások függvényében akár több formában is küld értesítést. Kizárt, hogy ne kapjunk értesítést a pénzmozgásról.
- Bár a hivatalos szervek számára számos adatunk elérhető, de még így sem biztos, hogy ismerik a telefonszámunkat, ezért mindig kérdezzünk rá a hivónál, hogy honnan szerezte meg azt.
A kibertámadás – amely leggyakrabban adathalászat útján valósul meg – bűncselekmény, ezért a bankkal történő egyeztetés után a lehető leggyorsabban tegyünk feljelentést a rendőrségen.
Tájékoztassuk a bankunkat, ha csalás áldozatává váltunk és azt gyanítjuk, hogy bűnözők szerezték meg az adatainkat, mert így nagyobb az esélyünk a károk minimalizálására, és megelőzhetőek a további veszteségek is. A Kiberpajzs arra is felhívja a figyelmet, hogy minél gyorsabban megtesszük ezeket a lépéseket, annál biztosabb, hogy elkerülhetjük a kellemetlen következményeket.
Ha ilyen ablakot látsz a böngésződben, gyanakodj: trükkös módszerrel támadnak a bűnözők. Napjainkban nagyon fontos a tudatos internethasználat.
























