Új célpontot találtak a kiberbűnözők, már nemcsak bankszámlán lévő pénzre utaznak, hanem az értékpapír-megtakarításokat is igyekeznek megszerezni. Ez a csalók módszere.
A csalók a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Kiberbűnözés Elleni Osztályán dolgozó rendőröknek adják ki magukat, és érzékeny pénzügyi adatokat kérnek az áldozatoktól.
Újabb figyelmeztetés adott ki az MBH Bank az egyre gyakoribb távoli hozzáféréses csalások miatt. A bűnözők sok esetben banki alkalmazottnak vagy hatósági személynek adják ki magukat, és különféle ürügyekkel próbálják rávenni az ügyfeleket arra, hogy csaló programokat telepítsenek.
Online befektetési csalással próbáltak kifosztani egy idős férfit, a bank biztonsági rendszere az utolsó pillanatban akadályozta meg a nagyobb veszteséget.
Az Erste mostantól push üzenetben értesíti az ügyfeleket, ha valóban a bank ügyintézője hívja őket, így kiszűrhetők a telefonos csalások.
Rendkívül veszélyes adathalász csalásra figyelmeztet a K&H bank, első pillantásra nagyon nehéz észrevenni, hogy visszaélésről van szó.
Egy idős várpalotai férfi majdnem 7 millió forintot veszített, mert csalók a bankszámlája elleni támadásra hivatkozva megpróbálták megszerezni a pénzét.
A banki ügyfeleket érintő intézkedésekről döntött az Európai Unió, a csalások és a rejtett díjak ellen is fellépnek.
Ha valaki banki csalás áldozatává válik, első alkalommal a pénzintézet állja a kárt – javasolja a jegybank.
Közleményben hívta fel kliensei figyelmét az OTP, újabb csalásfajtára figyelmeztetnek.
Még idén bevezetik az átutalási limiteket, amelyekkel megelőzhetőek lehetnek a banki visszaélések és csalások. A korlátozás tehát ezentúl nem csak a bankkártyákra vonatkozna.
Három hónap alatt mintegy 48 ezer embertől csaltak ki banki adatokat. A káruk több mint 8 milliárd forint.
