Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Drasztikus mértékben csökkent a Velencei-tó vízállása. A tó jelenlegi vízmélysége mindössze 62-66 centiméter között mozog, ami hatalmas visszaesés a szezon eleji 82 centiméteres értékhez képest.
A helyzet annyira kritikus, hogy a vízszint már csak 7 centiméterre van a 2022 szeptemberi 53 centiméteres történelmi mélyponttól. A tó a nyári kipárolgás miatt szinte biztosan eléri vagy megdönti ezt a negatív rekordot a szezon végére, sőt akár annál korábban is.
Komoly csapást jelent a turizmusra
Az extrém vízhiány katasztrófafilmeket idéző látványt nyújt, és súlyos csapást mér a környék gazdaságára, illetve turizmusára.
A velencei strandon a látogatóknak helyenként már 20 métert is sétálniuk kell a tómederben, hogy egyáltalán elérjék a vizet.
Gárdony polgármestere szerint a kialakult helyzet a fürdőzést és a teljes turizmust erősen befolyásolja: a vendégszám drasztikusan csökken, ami miatt több helyi szolgáltató inkább a bezárás mellett döntött. A talpon maradó üzletek különböző műsorokkal, koncertekkel és programokkal igyekeznek kompenzálni a kiesést.
A hajózás is veszélybe került
Az alacsony vízállás a horgászturizmust sem kíméli, 2026-ban negatív rekord várható, ami még a 2022-es mélypontot is felülmúlja.
A hajózás és a sportélet szintén veszélybe került, mivel a tóból jelenleg a korábbi átlagos vízmennyiség kétharmada hiányzik.
Ennek következtében sokan már átköltöztették vitorlásaikat a Balatonra. Bár a sétahajók Agárd és Szúnyogsziget között hétvégenként még közlekednek, és nyárra mindennapos forgalommal terveznek, a kritikus vízállás miatt reális a veszélye annak, hogy augusztustól teljesen le fog állni a hajóforgalom.
A természet nincs veszélyben
Miközben a gazdaság számára hatalmas csapást jelent a vízhiány, ökológiai szempontból a folyamat nem feltétlenül katasztrófa, hanem egy természetes körforgás része.
A Velencei-tó ugyanis egy sztyepptó, amelynek természetes adottsága a látványos vízszintingadozás és a részleges kiszáradás.
A történelem során többször is adódtak a mostanihoz hasonló, vagy akár még súlyosabb helyzetek: feljegyzések szerint a 19. század második felében a tó felülete jelentősen zsugorodott, és egyes részei teljesen kiszáradtak. Az állandó vízszint fenntartása tehát nem az élővilág miatt fontos, amelynek egy része, mint a nádasok és a madarak, még profitálhatnak is az új körülményekből, hanem a kiépült strandhálózat és az ingatlanok miatt.
A Balatonnal is történt már ilyen
Nem a Velencei-tó az egyetlen, amelyet súlyosan érint az aszály, a történelem során több természetes vizünknél is mértek már extrém alacsony vízállásokat.
1867-ben például olyan alacsony volt a vízszint a Balatonon, hogy át lehetett gyalogolni a két partja között.
2003 nyarán a Balaton átlagos vízállása 42 centiméterre csökkent, ami strandokat és kikötőket bénított meg, de az idén május végén Tihanynál mért 85-87 centiméteres érték is számottevően elmaradt az ideális 110-115 centimétertől.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Hasonló rekordok dőltek meg korábban folyóinknál is, a Duna hazai szakaszán 2018 októberében mértek abszolút negatív csúcsot, amikor Budapestnél mindössze 39 centiméter, Komáromnál pedig csupán 11 centiméter volt a vízállás.
Kapcsolódó: ezt okozhatja a Duna alacsony vízállása.
