A tanév végén a legtöbb szülő hatalmasat sóhajt, és megkönnyebbül: végre vége a korai kelésnek, a rohanásnak és a mindennapi logisztikai hajszának. A szigorú iskolai napirendre hajlamosak vagyunk felesleges teherként tekinteni, pedig valójában ez adja meg a gyerekek életének legfontosabb kereteit. Amikor ugyanis a nyári szünetben ez a struktúra teljesen megszűnik, a háttérben csendben, de radikálisan átrendeződnek a mindennapok. Ennek a két és fél hónapos szabadságnak pedig van egy kevésbé ismert, sötét oldala: a drasztikusan megugró képernyőidő és a felszaladó pluszkilók.
A tanítási napok nemcsak a tanulásról szólnak, hanem rögzített időbeosztást, folyamatos felnőtt felügyeletet, kiszámítható és rendszeres étkezéseket, valamint kötelező fizikai mozgást is jelentenek a diákok számára. Amint beköszönt a vakáció, ezek a kapaszkodók azonnal eltűnnek. Felmérések szerint a gyerekek 68 százalékánál jelentősen megugrik a képernyőidő a nyári szünetben, így a napi átlag eléri a 2,5 órát. Pedig a kiindulási alap sem alacsony: egy hat európai országra kiterjedő, 6-9 éveseket vizsgáló kutatás szerint a gyerekek több mint fele (53 százaléka) már a dolgos tanév közben is napi két óránál többet ül a kijelzők előtt.
Nem az évszak a hibás, hanem a keretek hiánya
Sokan hajlamosak azt gondolni, hogy a nyári jó idő és a meleg önmagában lustábbá teszi a fiatalokat, egy amerikai kutatás azonban rávilágított, hogy a valódi problémát a strukturálatlan idő jelenti. A vizsgálat során 285, 5-12 éves gyereket követtek nyomon, összehasonlítva a hagyományos és az egész éves naptár szerint működő iskolákat (utóbbiak nyáron is tartanak tanítást).

Amikor a hagyományos iskolásoknak megkezdődött a szünet, a képernyőidejük naponta átlagosan 34 perccel nőtt a még tanuló társaikhoz képest. Ugyanez a minta rajzolódott ki az egész éves iskolásoknál is: amint eljött a saját szünetük, azonnal több mint 45 perces emelkedést mértek a képernyőidőben, miközben a fizikai mozgásuk drasztikusan lecsökkent.
A minta tehát egyértelmű: a negatív változást mindig az iskolai elfoglaltság kiesése generálja, nem pedig az aktuális évszak. Ezzel párhuzamosan az alvás időzítése is teljesen eltolódik:
![]()
a lefekvés és az ébredés ideje egy-két órával későbbre csúszik.
Bár a gyerekek összességében többet alszanak a szünetben, ez a késői életritmus mégis növeli a túlsúly kockázatát – többek között azért, mert a későn kelő tinédzserek hajlamosak teljesen kihagyni a nap legfontosabb étkezését, a reggelit.
Lassan emelkedő, aggasztó trendek
A napirend felborulásával és a mozgásszegény, képernyő előtti üléssel párhuzamosan a gyerekek testtömege is növekedésnek indul. A hagyományos iskolások testtömegindex-növekedése (BMI) a nyári hónapokban látványosan felgyorsul, miközben az iskolapadban maradó társaiké stagnál.

Ez a szünidei hízás egy amúgy is globálisan romló egészségügyi helyzetet súlyosbít tovább. A 44 országra kiterjedő HBSC-felmérés alapján 2022-ben Európában már minden ötödik serdülő (a 11, 13 és 15 évesek körében) túlsúlyos vagy elhízott volt. Ez a szám két százalékpontos emelkedést mutat a 2018-as adatokhoz képest, a legkritikusabb helyzetben pedig a 13 éves fiúk vannak. Bár néhány hétnyi nyári súlygyarapodás önmagában csekélynek tűnhet, ha ez évről évre menetrendszerűen megismétlődik, az a felnőttkori elhízás és a krónikus betegségek egyenes útjává válik.

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A szakértők hangsúlyozzák: nem maga a vakáció az ellenség. A megoldást a strukturált nyári programok (táborok, tervezett családi aktivitások) jelentik, amelyek képesek egészséges mederben tartani a gyerekek szokásait.
A Weborvos szakértői cikke alapján otthon a tudatos digitális médiahasználat, a közös családi képernyőzés, a fix ébredési és lefekvési idők szigorú megtartása, valamint a rendszeres reggeli jelentik a legjobb védőhálót a szünidei pluszkilók ellen.
























