Izgatás miatt ítélték el a visszaeső asszonyt: annyi volt a bűne, hogy borsót vetett

Lányok egyelik a mákot a Virágzó Termelőszövetkezet földjén, Battyány pusztán 1960-ban.
Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A Kádár-korszakban olykor egészen abszurd bírósági ítéletek születtek: 1966-ban például azért ítéltek 1 év 6 hónapi szabadságvesztésre egy sárándi asszonyt, mert borsót vetett a földjén.

„A büntetés kiszabásánál a bíróság súlyosítóként értékelte a cselekménynek kiemelkedő társadalmi veszélyességét” – szerepelt az ítélet indoklásában. A Hajdú-Bihar megyei asszonynak nem ez volt az első összetűzése a Kádár-korszak igazságszolgáltatásával – az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának feljegyzéseiből szemezgettünk.

Kollektivizálás a szocializmusban

Noha az ítélet 1966-ban született, a történet jóval korábban kezdődött. L. G.-né és férje 1959-ig békésen gazdálkodott 16 és fél kataszteri holdas földjén, ami nagyjából 9 és fél hektárnak felel meg. Ekkor azonban megalakult a helyi termelőszövetkezet, és – ahogy az akkoriban megszokott volt – a földek nagy részét „bekebelezte”. A tszesítés ellen nem volt apelláta: L. G.-ék földjét is elvették, ám a házaspár nem volt hajlandó belépni a szövetkezetbe.

Hunyadi Termelőszövetkezet, dolgozik a paradicsomkapáló brigád 1968-ban.
A Hunyadi Termelőszövetkezet dolgozói 1968-ban
Fotó: Fortepan / Péterffy István

Valószínűleg már ez sem volt jó pont a helyi vezetők szemében, ám az asszony és férje tovább gazdálkodott azon a földön, amit meghagytak nekik: egy 1100 négyszögölös szőlőn és a házuk körül található, 500 négyszögölös területen.

Elvett földjeik után csereingatlant nem kaptak, hanem csak évi 1700-1800 forintos földjáradékot – ez akkor nagyjából egyhavi bérnek felelt meg.

Mezőgazdasági munkák traktorral és repülőgéppel, 1968-ban.
Traktoros mezőgazdasági munkák 1968-ban
Fotó: Fortepan / Fortepan

A zetorvezetőnek is odaszólt

L. G. felesége évekkel később, 1966-ban követe el bűntettét. Ahogy arról Nagy Sándor százados jelentésében beszámolt, az asszony február végén vagy március elején „megjelent a Sáránd Béke tsz. A/7. sz. 35 khm-s összefüggő tábláján és annak közepéből dülő hosszában jelzőkarókkal kimért és megjelölt kb. 1.5 – 2 kh. területet”. Az így körülkerített területből ráadásul „kb. 2-300 négyszögölet elmunkált és azt borsóval bevetette”.

De ez még nem minden. L. G.-né egy karót is leszúrt, amelyre 15×30 cm-es táblát rögzített. A táblán a következő felirat fogadta a gyanútlan arra járót: „L.G. tulajdona, bevetett terület”. Ráadásul ezt a helyszínen is megerősítette valamikor március 5. és 10. között, amikor találkozott N. I.-vel, a Sáránd Béke termelőszövetkezet „zetorvezetőjével” (a Zetor csehszlovák traktormárka volt). A százados jelentése szerint ezt mondta neki:

Idézőjel ikon

„látja ott azt a táblát, ráírtam, hogy az az én tulajdonom, bevetettük és mondja meg a tsz. vezetőknek, hogy rá ne merjenek menni a területre”.

Magyar falu látképe nyáron, 1958-ban.
Nem néztek jó szemmel arra falun, aki nem lépett be a tsz-be
Fotó: Fortepan / Krasznai Gyula

Igazságszolgáltatás a Kádár-korban

Ez már soknak bizonyult, különösképp, mivel nem ez volt az első eset, hogy az asszony összetűzésbe keveredett a tsz vezetésével. 1953-ban már ugyanis elítélték hat hónapra, miután „sértő kifejezéseket tett” a sárándi tanácselnökre. Sőt, 1962-ben „megkapált és kukoricával vetett be egy korábban tulajdonában álló, majd a tsz-hez került területet, valamint sértő kifejezéseket tett a tsz agronómusára”. Nyolc hónap szabadságvesztésre ítélték, ám aztán közkegyelemmel megszüntették ügyét.

Ebédidejüket töltő mezőgazdasági munkások egy hatalmas szénabála árnyékában ülnek 1964-ben.
Ebédidő egy szénabála árnyékában 1964-ben
Fotó: Fortepan / Krantz Károly

A borsóvetés és a hozzá tartozó tábla azonban minden határt átlépett az illetékesek szerint. Különösen, mivel a tábla három héten át látható volt. A debreceni járásbíróság „nagyobb nyilvánosság előtt elkövetett izgatás” miatt 1 év és 6 hónap szabadságvesztésre ítélte. A bíróság szerint a

Idézőjel ikon

„hosszabb tartalmú és végrehajtandó szabadságvesztés büntetés indokolt”

volt annak ellenére is, hogy az asszony kiskorú gyermeket nevelt. Az indoklás szerint ugyanis súlyosbító körülményként vették figyelembe a „cselekménynek kiemelkedő társadalmi veszélyességét”, valamint azt is, hogy L. G.-nét korábban már elítélték hasonló bűncselekmények miatt. Ráadásul tanúk is bőven akadtak, köztük Gy. Sz. I. tsz-elnök, H. Gy. tsz-párttitkár, K. M. egyéni paraszt és Gy. B. főagronómus.

Nyitókép: Fortepan / Kotnyek Antal

Sorozatunk korábbi részei:

  1. A Beatles 1965-ben Budapesten koncertezett: így jelentett az ügynök a fura fellépésről
  2. III/III-as nyomozás az Operaház Fantomja után
  3. Chuck Norris és Elton John a nyomozók célkeresztjében
  4. Kreatív menekülési módok a vasfüggöny túloldalára
  5. Magyar határőrök kalandja egy ausztriai diszkóban
  6. Rómeó és Júlia a csehszlovák határnál
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.