Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az utóbbi években egyre többször hallhattuk, hogy a klímaváltozás miatt a kukorica termesztése Magyarországon hamarosan lehetetlenné válhat, a sokkoló előrejelzések szerint ugyanis az Alföld jelentős része már néhány évtizeden belül alkalmatlan lesz a kukorica termesztésére.
A fenológiai modellek alapján Délkelet-Magyarország, így a Dél-Alföld, Békés, Csongrád-Csanád, valamint a Tiszántúl jelentős része már 2040–2050 körül veszélybe kerülhet, miközben az ország középső részein, például a Duna–Tisza közén 2050–2070 között válhat kritikussá a termőföldek helyzete.
A hőség és szárazság lehetetleníti el a kukorica termesztését
A helyzetnek az oka a nyári extrém hőség és az ez okozta párolgás, amely miatt a kukorica virágzáskori hőstresszt szenved el, és a tartós 35 °C feletti hőmérsékletben drasztikusan romlik a termékenyülése.
Nyugat-Magyarország és az északi hegyvidéki térségeknek azonban kedvezőbb a klímájuk, a domborzatuk és a számottevőbb csapadék miatt a század végéig is alkalmas területek lesznek a kukorica termesztésére.
Ez a folyamat mindenesetre nem a kukorica egyik évről a másikra történő eltűnését jelenti, hanem azt, hogy a jelenlegi termesztési rendszer válik gazdaságtalanná.
Ezek a növények vehetik át a kukorica helyét
A gazdaságok már most próbálnak alkalmazkodni szárazságtűrőbb hibridekkel, precíziós öntözéssel, talajkímélő műveléssel, vízmegtartó gazdálkodással, valamint a vetés korábbra hozatalával, hogy elkerüljék a júliusi hőhullámokat.
Bizonyos térségekben azonban elkerülhetetlen, hogy a kukorica helyét más növények vegyék át, aminek az egyik legnagyobb nyertese a cirok lehet.
Ez a növény sokkal jobban viseli a száraz és forró időjárást, és bár piaca jelenleg még nincs – amely egyébként komoly jövőbeli kihívást jelent –, a hazai gazdák már egyre többet kísérleteznek vele.
Megfelelő vízellátás mellett fontos növénnyé válhat a magyar gazdaságokban a szója, valamint előtérbe kerülhetnek olyan szárazságtűrő kalászosok, mint az őszi árpa vagy a durum búza. A napraforgó már ma is az egyik legjobban alkalmazkodó nagy kultúrnövényünk, de mellette olyan új, jelenleg még kevésbé elterjedt növények is teret nyerhetnek, mint
a köles, a csicseriborsó és a különböző fehérjenövények.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A kukorica visszaszorulása miatti aggodalmak ellenére ez a változás korántsem jelenti a magyar mezőgazdaság összeomlását, hiszen az agrárium a történelem során már többször teljesen átalakult és alkalmazkodott a környezethez. A klímaváltozás egy újabb fordulópontot lehet, amikor a siker kulcsa nem egyetlen növény megmentése, hanem a teljes rendszer átalakítása lesz. A vízvisszatartás, az öntözés fejlesztése, a talajok regenerációja, az agroökológiai módszerek mind döntő szerepet játszanak majd a hazai gazdálkodás jövőjében.
Kapcsolódó: Nagy bajban a hazai mezőgazdaság: ikonikus magyar zöldségről kéne lemondani
