Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem véletlenül kapta a hullavirág „becenevet” az Amorphophallus titanum, vagyis az itthon titánbuzogányként ismert növény, amely virágzásakor elviselhetetlen bűzt áraszt magából. Szerencsés azonban az, aki mindennek mégis részesévé válik.
A főleg Indonéziában, Szumátra belső esőerdőiben élő titánbuzogány virágzása különleges eseménynek számít: a büdös növény legtöbb példánya ugyanis csupán 7-10 év után bontja ki első szirmait, a következőkre pedig általában újabb 4-5 évet kell várni.
Hatalmasra növő levelei energiát gyűjtenek
Bármilyen furcsa is, a növény életének nagy részében csupán egyetlen, hatalmas, akár 4,7 méteres, leginkább egy kis fára emlékeztető levelet növeszt, amelynek azonban igencsak fontos a szerepe: ez gyűjti össze azt az energiát, amelyet aztán a titánbuzogány föld alatt rejtőző, óriási gumója tárol el. A levél egyébként nagyjából egy évig él, ezután helyette új nő. Ebben az időszakban, vagyis a friss levél növekedési fázisában 4-6 hónapra a gumó megpihen, majd ismét kezdődik elölről a folyamat.
Több száz méterről érzékelhető a bűz
Az évekig tartó felkészülés után jön a kiteljesedés egy gigantikus méretű és elképesztően büdös virág kinyílásával, amely akár több mint 3 méter magasra is megnőhet. A virág belseje semmihez sem hasonlíthatóan mélyvörös, a külső része zöldes, és az egész pont úgy néz ki, mint egy kifordított harang. A látvány azonban az élménynek csupán egy szelete.
A másik, ugye, az elviselhetetlen szaga, amely ugyancsak nem ok nélkül olyan, amilyen. A rothadó húshoz hasonlatos bűzével beporzó rovarokat csalogat magához, sőt ennek érdekében még 37 Celsius-fokos hőt is termel, hogy a dögszag minél messzebbről, akár több száz méterről is érzékelhető legyen. A bűzt egyébként sokan sokféleképpen próbálták már megfogalmazni: vannak olyanok, akik szerint
a szag leginkább sajtra vagy izzadt lábra hasonlít, de akadnak olyanok is, akiknek inkább fokhagyma, pelenka vagy romlott hús jut eszébe róla.
Csak egy napig tart
A virágzás folyamata rendkívül rövid, mindössze 24-36 óra. Ezután a növény visszahúzódik, és újabb hosszú éveken át „láthatatlan” marad. Ha azonban a beporzás sikeres volt, a kifejlődött élénkpiros terméseket a madarak elfogyasztják, a magokat pedig szétszórják az erdőben.
Online közvetítéseken nézi a világ
Az Amorphophallus titanumot a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a veszélyeztetett fajok közé sorolta. A természetben élő példányok száma feltehetően már az ezret sem éri el, és az elmúlt másfél évszázad során az állomány több mint felére csökkent. Ennek legfőbb okai az élőhelyek pusztulása, különösen az erdőirtás és az olajpálma-ültetvények terjedése.
A faj fennmaradása érdekében a világ botanikus kertjei összefognak: különböző növényi részeket, például pollent és magokat cserélnek egymással, hogy megőrizzék és gazdagítsák a genetikai változatosságot.
A növényvilágból szokatlan életciklusával, méreteivel és elviselhetetlen szagával kitűnő dögvirág gondozása azonban óriási odafigyelést igényel. Amikor viszont kivirágzik, hatalmas tömegeket vonz, mi több, ma már nemcsak személyesen, hanem élő online közvetítéseken keresztül is.
Kapcsolódó: Húsevő növény él egy magyar falu határában
