Miután nemrég egy magyar orvos mentette meg egy utas életét a Ryanair egyik járatán, utánajártunk, milyen gyakran alakul ki hasonló vészhelyzet a levegőben, és mi ilyenkor a protokoll.
Újra kellett éleszteni nemrég egy utast a Ryanair Budapestre tartó járatán, miután rosszul lett. A férfi életének megmentésében egy magyar kardiológus segített, a gép végül Marseille-ben szállt le. Az eset kapcsán utánajártunk, milyen gyakran történik hasonló, és hogyan járnak el ilyenkor a légitársaságok.
Milyen gyakoriak az ilyen vészhelyzetek?
Minden 604. repülés során olyan egészségügyi vészhelyzet alakul ki, amely miatt a gép személyzete felveszi a kapcsolatot az irányítóközponttal – ez a riasztó szám derül ki egy kutatásból, amely minden korábbinál alaposabban vette szemügyre a kereskedelmi járatokon történő ilyen eseteket. A kutatók közel két év adatait vizsgálták 2008 és 2010 között: összesen 11 920 esetben vette fel a repülőgép személyzete valamelyik utas egészségi problémája miatt a kapcsolatot az irányítással.

Az okok meglehetősen széles skálán mozogtak, a leggyakoribbak:
- ájulás vagy ájulásközeli állapot (37,4 százalék);
- légúti tünetek, légzési nehézségek (12,1 százalék);
- émelygés vagy hányás (9,5 százalék).
A vészhelyzetek meglepően nagy részében, majdnem felében kért a repülőgép személyzete segítséget a járművön utazó orvostól vagy más egészségügyben dolgozó személytől. A kutatás szerint erre az esetek 48,1 százalékában került sor. Egy másik kutatásban ugyanez az arány mintegy egyharmad volt.
Mit csinál egy vészhelyzet során a gép személyzete?
Adja magát a kérdés, hogy mik a szabályok és protokollok egészségügyi vészhelyzet esetén. A legtöbb esetben a légiutaskísérők maguk oldják meg a helyzetet, hiszen felkészülésük része az elsősegélynyújtás. A súlyosabb esetekre vonatkozó pontos menetrend azonban légitársaságonként változhat. Bizonyos cégeknél kötelező felvenni a kapcsolatot a légi irányítással az elsősegély-készlet használata előtt. Más légitársaságok
![]()
szerződésben állnak egy egészségügyi szolgáltatóval, amelynek munkatársai szükség esetén távsegítséget nyújthatnak.
Ha az utaskísérők nem boldogulnak a helyzettel, vagy úgy ítélik meg a szituációt, az utasoktól kérhetnek segítséget, amennyiben akad közöttük egészségügyben dolgozó szakember – ahogy az a fent említett Ryanair-gép esetén is történt. A gép útvonalának módosításáról vagy egy esetleges kényszerleszállásról a gép személyzete csak a földi irányítással történő konzultáció után hoz döntést – ehhez persze a segítséget nyújtó utas-orvos véleményét is kikérhetik.

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Mi történik, ha hibázik az orvos?
Egy beteg kezelése repülőgépen értelemszerűen komoly kihívások elé állítja a járművön utazó orvost. Épp ezért a legtöbb országban a jó szamaritánus elve alapján közelítik meg a kérdést: a doktor vagy ápoló nem vonható felelősségre, kivéve, ha egyértelműen súlyosan gondatlanul járt el vagy szándékosan tett rosszat a betegnek. Az Egyesült Államokban, Kanadában és Angliában például nem kötelezi a törvény a repülőn utazó orvost, hogy segítsen, ám több európai országban és Ausztráliában jogszabály írja ezt elő.
Milyen felszerelés van egy repülőn?
A legjobb szakemberek sem tudnak csodát tenni, ha nem áll megfelelő felszerelés a rendelkezésükre. Az erre vonatkozó szabályok sem egységesek mindenhol a világon. Európában kötelező az elsősegély-készlet, amelyben a legalapvetőbb felszerelések kapnak helyet. Például sebkötözéshez szükséges eszközök, fertőtlenítő, sínek, steril kesztyű, meg persze alapvető gyógyszerek. Azokon a járatokon, amelyeken
több mint 30 ember utazik, és tovább tart 60 percnél az út, ezen túl orvosi készletnek is kell lennie, amelynek segítségével már komolyabb helyzetek is megoldhatók.
Defibrillátor azonban csak akkor van a repülőkön Európában, ha a légitársaság úgy dönt. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) azonban tagállamainak a fentieknél komolyabb felszerelést ír elő 100 utast meghaladó kapacitás, illetve 2 óránál hosszabb menetidő esetén.
Az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) ennél szigorúbb: a hatóság előírásai szerint minden 3 és fél tonnánál nagyobb maximális teherbírású, legalább egy utaskísérővel közlekedő repülőgépen kell lennie defibrillátornak – ez nagyjából 30 üléses gépet jelent.
Kapcsolódó: A légitársaságok olykor meglehetősen sajátos szabályokat hoznak, különösen, ha fapadosokról van szó: például külön díjat kérnek azért, ha a szülők a gyerekek mellé szeretnének ülni.
























