Az elhúzódó szárazság miatt jelentősen megnőtt az erdőtüzek kockázata, ezért a mai naptól, április 30-tól Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékben tűzgyújtási tilalmat rendeltek el.
Az ELTE biológusa megdöbbenve tapasztalta, hogy már most milyen szárazság tombol a Tiszántúlon. Szerinte már nem csak a növénytermesztés van veszélyben.
A klímaváltozás hatásai már érezhetőek Szegeden, a hőség mellett az aszály is komoly kihívások elé állította a dél-alföldi magyar várost. Az adatok alapján a 2025-ös problémák egy lassan, de biztosan kirajzolódó folyamat részei.
Az utóbbi évek aszályos időszakai a lakóingatlanokban is komoly károkat okozhatnak: ami csak egy vagy néhány repedésnek tűnik, valójában sokszor a ház alapjának megsüllyedését mutatja.
Október 7-én hajnalban Agárdnál a Velencei-tó vízmércéje mindössze 67 centit jelzett — ez nagyjából 45 centivel kevesebb, mint egy évvel korábban ugyanazon a napon volt. A tónak jelenleg “száraz lábbal” járható részei is vannak, és rendkívül súlyos állapotba került.
Száraz lábbal is be lehet sétálni a Balatonba, olyan alacsony a tó vízállása. Noha a negatív rekordot még nem érte el, a vízszint folyamatosan csökken.
8 centiméterrel marad csak el a 2019-es negatív rekordtól a Maros vízállása Aradnál, több helyen akár gyalogosan átkelhetünk a folyón. Az értékek rávilágítanak a Dél-Alföld az elmúlt időkben egyre szélsőségesebb időjárási kilengéseire is.
A nemrég közzétett légi felvételek tanúsága szerint nem múlt el nyomtalanul az elmúlt öt év aszályos időjárása.
Bár évről évre megszokott, hogy a szikes tavak nyaranta kiszáradnak, az alföldi Nagyszéksós-tóban egy éve alig van víz. Az egyre csökkenő számú vízimadarak egy csatornányi vízfelületre kényszerültek.
Kabul, Afganisztán hatmilliós fővárosa súlyos vízhiány fenyegető helyzetével néz szembe, olyan mértékben, hogy a város lehet az első modern főváros, amely teljesen elfogyasztja föld alatti vízkészletét 2030-ig.
A globális felmelegedés okozta szárazság elérte a Szerbia délkeleti részén húzódó hegyvidéket.
A szárazságot legjobban bíró magyar fűfajták sem bírják ki a Kiskunság nyílt homokpusztagyepes területein a forróságot és a csapadék hiányát – erre az aggasztó következtetésre jutottak magyar kutatók, akik a 2022-es aszály után vizsgálták a növények életbenmaradási esélyeit.
