Október 7-én hajnalban Agárdnál a Velencei-tó vízmércéje mindössze 67 centit jelzett — ez nagyjából 45 centivel kevesebb, mint egy évvel korábban ugyanazon a napon volt. A tónak jelenleg “száraz lábbal” járható részei is vannak, és rendkívül súlyos állapotba került.
A tó állapotát több tényező összeadódása okozza. Az idei nyári időszak rendkívül meleg és száraz volt, ami fokozta az elpárolgást. Emellett a vízgyűjtő területen nem hullott elég csapadék ahhoz, hogy pótolja a hiányt. A tó átlagos vízfelületének ~26 négyzetkilométerét alapul véve a párolgás okozta vízkészlet-veszteség rendkívüli mértékű: 11,7 millió köbméter.
A helyzetre súlyosságára rávilágít, hogy a tó medrében már “száraz lábbal” is lehet közlekedni – hasonlóan ahhoz, amit a Balatonnál is tapasztalunk. A szakemberek figyelmeztetnek: a következő időszakban nem törvényszerű, hogy az esetleg bőséges csapadék segítsen újra feltölteni a tavat — a vízgyűjtő területeken ugyanis továbbra is aszályos körülmények uralkodnak.
Mi lesz így a Velencei-tóval?
A vízszint csökkenése nemcsak a környezeti értékek szempontjából súlyos, gazdasági és ökológiai hatásai is vannak. A parti élet, a horgászat, a vízi közlekedés és a helyi turizmus is szenvedhet a javulás hiányától. Emellett az élővilág érzékenyen reagálhat: a vízi növények és halpopulációk is veszélybe kerülhetnek.
Mit tehetünk?
A vízgyűjtő fenntarthatóságáért azonnali intézkedések kellenének: ésszerű öntözési gyakorlatok, vízmegtartó talajkezelés, csapadékvisszatartó rendszerek. Hosszú távon pedig olyan regionális vízgazdálkodási tervek, amelyek figyelembe veszik az éghajlati változásokból adódó egyre gyakoribb aszályokat.
