Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Az Öresund-híd egy csaknem 16 kilométer hosszú, több elemből álló átkelő Dánia és Svédország között. A kapcsolatot hídszakasz, mesterséges sziget és alagút együtt alkotja, ettől vált Európa egyik legkülönlegesebb közlekedési építményévé.
A tengeri átkelő azonban nem minden időjárási helyzetben használható zavartalanul, erős szélben akár korlátozásokat is bevezethetnek.
Hogyan épül fel a két országot összekötő híd?
Az Öresund-híd egy komplett, több elemből álló átkelőrendszer Dánia és Svédország között. A köznyelv többnyire hídként emlegeti, valójában azonban három részből áll: egy hídszakaszból, a mesterségesen kialakított Peberholm-szigetből és a Drogden-alagútból. Ennek a hármasnak a teljes hossza közel 16 kilométer, melyből maga a híd 7845 méter, a sziget 4055 méter, az alagút pedig 4050 méter. Az építkezés 1995 és 1999 között zajlott, a hivatalos átadásra pedig 2000. július 1-jén került sor.
Már az 1800-as években megépítették volna az Öresund-hídat
Az Öresund-összeköttetés ötlete jóval régebbi, mint a 2000-ben átadott híd. Már a 19. század végén is felmerült a szoros állandó összekapcsolása, később pedig egészen merész tervek is születtek.
Volt például olyan elképzelés, hogy elzárnák a szorost, majd kiszivattyúznák belőle a vizet, hogy új beépíthető területeket hozzanak létre.
Az 1910-ben felvetett vasúti alagút ennél reálisabb volt, de még mindig grandiózus vállalkozásnak számított. A híd gondolata hivatalosan 1936-ban került elő, amikor egy mérnöki konzorcium a dán autópálya-hálózat részeként vetette fel az Öresund áthidalását. A második világháború miatt a terv lekerült a napirendről, de az 1950-es és 1960-as években dán–svéd bizottságok újra foglalkoztak vele. Az első Öresund-delegáció 1962-ben egy 53 méter magas vasbeton hidat javasolt, amelyet útdíjból finanszíroztak volna.
A megvalósítás azonban évtizedekig húzódott, mert nem volt egyetértés a nyomvonalról.
Egyesek a Helsingør–Helsingborg közötti, rövidebb átkelést támogatták, mások a közvetlenebb Koppenhága–Malmö kapcsolatot.
A vita nemcsak műszaki, hanem közlekedési, gazdasági és politikai kérdés is volt. A híd megépítése hosszú ideig politikai viták tárgya volt, főként Svédországban, de Dániában is akadtak bírálói. Az ellenzők különösen a környezetvédelmi szempontokat hangsúlyozták, attól tartva, hogy az állandó összeköttetés tovább növeli majd a közúti forgalmat, és ezzel együtt a környezeti terhelést is.
Az építés sem volt hétköznapi feladat
A híd alapozásánál a tengerfenék alatt található mészkő alapkőzetre kellett dolgozni, a pilonok alapjai pedig hatalmas, üreges beton keszonszerkezetekre kerültek. A hatalmas méretű szerkezeti elemek mozgatása és pontos beillesztése komoly logisztikai és mérnöki kihívás volt, főleg úgy, hogy mindezt tengeri környezetben kellett kivitelezni.
A híd egyszerre oldotta meg a közúti és vasúti kapcsolatot, a hajózási igényeket, valamint a közeli koppenhágai repülőtér miatti légtérvédelmi szempontokat. A felső szinten fut a négysávos közút, az alsón pedig a kétvágányú vasút, így ez a világ leghosszabb olyan ferdekábeles hídja, amelyen közút és vasút együtt halad.
Megnyitásával a skandináv félsziget közúton és vasúton is sokkal szorosabban kapcsolódott a kontinentális Európához.
Dániában és Svédországban jártunk. Nézd meg a lenti videónkat is!
Rossz idő esetén a híd forgalmát korlátozzák
Az átkelőn való közlekedést rossz időjárási viszonyok miatt korlátozhatják, sőt akár a híd lezárásáról is dönthetnek. Az üzemeltető hivatalos tájékoztatása szerint erős szélben először a szélérzékeny, magasabb járműveket figyelmeztetik, illetve egyes járműkategóriákat kizárhatnak. Ha a szél tovább erősödik, biztonsági okból teljes lezárásra is sor kerülhet.
A híd hivatalosan egész évben, napi 24 órában működik, de az üzemeltető kifejezetten jelzi, hogy időjárás, karbantartás vagy baleset miatt előfordulhatnak korlátozások. A híd honlapján ellenőrizhető, hogy éppen milyen szabályok vannak érvényben.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Sorozat is játszódott a hídnál
A közlekedési funkción túl az Öresund kulturális értelemben is ikonná vált. Itt játszódik a nemzetközileg is ismert skandináv krimisorozat, A híd. A sorozat jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az Öresund-híd nemcsak mérnöki létesítményként, hanem popkulturális jelképként is ismertté váljon. Sokak számára a híd neve ma már legalább annyira kapcsolódik krimihez, mint magához a közlekedési infrastruktúrához.
Kapcsolódó cikkünkben Budapest első hídjának történetét járjuk körbe.
