Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szervezetünk D-vitamin raktárait nyáron könnyen feltölthetjük természetes módon is. Vajon te tudod, mennyit kell ahhoz napozni, hogy hatása is legyen?
A magyar lakosság jelentős része szenved D-vitamin hiánytól. A táplálkozás önmagában a vitaminszükségletet nem fedezi, szükség van arra, hogy a szervezetünk maga is termeljen belőle, azonban sok esetben ezt is ki kell egészítenünk valamilyen módon. Az életmódunk átalakulása, az évszakok váltakozása, a szabad ég alatt töltött idő mennyisége azonban néha ennek gátja lehet. Utánajártunk, mennyit kell a napon töltenünk ahhoz, hogy beinduljon testünkben a D-vitamin termelődése, és azt is összegezzük, milyen veszélyei lehetnek tartós hiányának.
Ahhoz, hogy a bőrünkben D-vitamin termelődjön, a napfény ultraibolya sugaraira van szükség. Ezek hatására alakul át a bőr hámsejtjeiben lévő koleszterin-származék D3-vitaminná, ami majd a májon és a veséken keresztülhaladva hasznosul. Általánosságban elmondható, hogy a szervezetünk számára szükséges mennyiség 80 százalékát vagyunk képesek ezen formában megtermelni.
A D-vitamin hiánya komoly bajok forrása lehet
A csecsemőknek, az időseknek, és a sötétebb bőrűeknek, vagy az északon élőknek azonban többre van szükségük a D-vitaminból, esetükben könnyebben alakul ki vitaminhiány is a kutatások szerint.
A vitaminhiánynak két, legismertebb formát öltő betegsége az angolkór, illetve a csontritkulás, de számos más, kevésbé ismert probléma forrása is lehet. A D-hormonnak is nevezett kalciferol ugyanis nem csupán a csontok egészségéhez járul hozzá,
az egész test működésére hatással van.
A csonttörések a vitamin hiánya esetén lassabban regenerálódnak, a fogak gyorsabban romlanak, és akár izomgörcsöket is okozhat, ha nem ügyelünk szervezetünk megfelelő D-vitamin bevitelére. Egyes kutatások szerint a vitamin ugyanis a pajzsmirigy működését is támogatja, megelőzheti a szívinfarktus és egyes daganatos betegségek kialakulását, mint az emlő-, a prosztata- vagy a vastagbélrák.
Ennyi időt tölts a napon
A szakértők szerint az év naposabb időszakában, május és szeptember között elegendő az arcunkat és az alkarunkat szabaddá téve mintegy 10-15 percet a szabad ég alatt tölteni.
Életkortól és bőrszíntől is függ
A sötétebb bőr több melanint tartalmaz, így kevesebb UV-fény jut esetükben a szervezetbe, ami egyúttal kevesebb D3-vitamint termel. Ezért nekik több napsugárzásra van szükségük ahhoz, hogy elkerüljék a D-vitamin hiány. A feltételezések szerint ez volt az oka annak, hogy több tízezer év alatt Európán belül a világosabb bőrszín evolúciós előnnyé vált.
Mivel október közepétől márciusig hazánkban a sugárzás jóval gyengébb, az szinte egyáltalán nem hasznosítható vitaminképzésre annyi idő alatt, amennyit a szabadban töltünk. A nyáron elraktározott D-vitamin mennyiség
felezési ideje 3-4 hét, azaz a tél közepéig sem tart ki.
Az őszi-téli hónapokban így jóval hosszabb ideig, 2 órán át kellene az akkor már jóval gyengébb erejű napsütésnek kitennünk a bőrünket ugyanahhoz a mennyiséghez, amihez nyáron elég mintegy 10 perc napozás.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Az aktuális magyar orvosi ajánlás értelmében csecsemők és kisgyermekek számára napi 400 NE, kisiskolás korban 1000 NE, a kamaszkorban 2000 NE gyógyszergyári körülmények között gyártott D-vitamin szedése javasolt ősszel-télen, amikor nem ér bennünket elegendő napfény.
Idősebb korban kiemelten érdemes minderre figyelni, ugyanis a szervezet lassabban, kevésbé hatékonyan állítja elő a D-vitamint. Ugyanígy igaz ez akkor, ha nyáron naptejjel védekezünk az UV-sugárzás káros hatásai ellen.
Ha élelmiszerekkel segítenénk szervezetünk vitaminraktárának feltöltésében, a lazac, a tonhal, a gomba, a tejtermékek, a tojássárgája, valamint a főtt marha- vagy csirkemáj és a tőkehalmáj lesz benne leginkább segítségünkre.
Persze a nappal vigyázni kell: egyre többeket érint világszerte a melanóma – ezekre a kezdeti tünetekre érdemes figyelni.
