Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek azok a diákok és fiatalok, akik idén nyáron keresnek kiadó lakást a fővárosban. Bár a felsőoktatási ponthatárokat csak július 23-án teszik közzé, az albérletpiac már júniusban komoly árszintemelkedést produkált. A budapesti átlagos bérleti díj egyetlen hónap alatt 6,4 százalékkal emelkedett, elérve a 285 766 forintot.
Bár ez a havi ugrás önmagában drasztikusnak tűnik, az éves, 4,7%-os áremelkedés még így is elmarad az elmúlt években látott, ennél jóval meredekebb drágulási ütemtől. A statisztikák mögött meghúzódó legfontosabb trend az, hogy a fővárosban mára gyakorlatilag eltűntek a 200 ezer forint alatti albérletek.
Drágul és szűkül a kínálat
A tulajdonosok zöme a 200 és 300 ezer forint közötti sávba árazza be az ingatlanokat, így a legolcsóbb külső kerületekben (például a XIX. vagy a XV. kerületben) is 210-220 ezer forintos medián árakkal találkoznak a keresgélők. A helyzetet tovább nehezíti, hogy júniusban a kínálat is szűkült: Budapesten 3,4 százalékkal kevesebb lakásból válogathatnak a bérlők, mint egy hónappal korábban.
Így alakulnak az ingatlanárak
A legnépszerűbb egyetemi kerületekben szinte garantált a bérbeadhatóság, ám a diákoknak mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk. A XI. kerületben egy tipikus egy-kétszobás albérlet átlagosan 265-270 ezer forintba kerül, míg a IX. kerületben 190 ezer és 300 ezer forint között mozognak a bérleti díjak.
A VIII. kerület a maga 250 ezres átlagával még mindig jó kompromisszumnak számít a belváros elérése és az ár között. Akik picit távolabb keresgélnek, azoknak a III. kerület garzonjai 200-225 ezer forintért, vagy a XIV. kerület (Zugló) megfizethetőbb alternatívái jelenthetnek megoldást, ahol már 180 ezer forinttól is felbukkannak szabad lakások, igaz, a tipikus bérlemények itt is inkább 220-280 ezer forintos ársávban mozognak.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Sokan abban bíztak, hogy az államilag támogatott Otthon Start hitelprogram majd érdemben enyhíti az albérletpiacra nehezedő nyomást, hiszen Budapesten az elsőlakás-vásárlók aránya 25%-ról 40%-ra ugrott.
Bár a program némileg bővítette az albérletpiaci kínálatot, tavasz végére világossá vált, hogy az önerő hiánya miatt sokan mégis kiszorulnak a saját lakás vásárlásának lehetőségéből, és kénytelenek visszatérni a bérléshez.
Hasonlóképpen a kormány által bejelentett, hosszabb távú bérlakásépítési és lakhatási programok sem nyújtanak biztos segítséget a most felvételizőknek, hiszen az első ütemben épülő lakások átadása legkorábban 2026 második felében várható, így érdemi piaci hatásuk csak 2027-től fog látszódni.
Nem csak a lakbért kell figyelembe venni a szerződés aláírása előtt
Az OTP Ingatlanpont szakértői szerint a jelenlegi helyzetben a bérlőknek nemcsak a tiszta lakbért, hanem a teljes havi kiadást kell mérlegelniük, hiszen a rezsi, a közös költség és az egyéb díjak további 20-45 ezer forintos plusz terhet jelenthetnek.
A sikeres bérlés érdekében célszerű részletes szerződést kötni, amely pontosan rögzíti a karbantartási feladatokat és a rezsikalkulációt.
A bérbeadóknak pedig azt tanácsolják, hogy a maximális ár hajszolása helyett inkább a lakás korszerűsítésére, például klíma felszerelésére, modern bútorozásra és a stabil bérlői kör megtartására törekedjenek, mert a piacon jelenleg a friss, tiszta, modern és könnyen fenntartható 1-2 szobás lakások kelnek el a leggyorsabban.
Kapcsolódó: így kaphatsz 225 ezer forintos lakhatási támogatást.
