Bár a rendkívüli szárazság jelentősen hozzájárul a Duna alacsony vízállásához, egy vízügyi szakember szerint a folyó medrének évtizedek óta tartó mélyülése, a kavicskitermelés és a hordalék útját megváltoztató emberi beavatkozások is szerepet játszanak a kialakult helyzetben.
Emellett a bősi duzzasztó visszatartja a Duna hordalékát, miközben alatta a folyó továbbra is koptatja és elszállítja a meder anyagát, ami hozzájárulhat annak mélyüléséhez – olvasható a Kemma.hu hírportálon.
Nemcsak a csapadékhiány miatt apad a Duna
A hivatalos vízügyi mérések szerint Bajánál alig egy hét alatt 59 centiméterről 25 centiméterre csökkent a Duna vízszintje. Az előrejelzések további apadást is valószínűsítettek, miközben több más dunai mérőállomáson ugyancsak a valaha feljegyzett legalacsonyabb értékek közelébe kerülhetett a folyó.
![]()
Esztergomnál a Kis-Duna egyes részein már száraz lábbal is át lehet kelni egyik partról a másikra.

Molnár András, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tatai szakaszmérnökségének vezetője a Komárom-Esztergom vármegyei hírportálnak arról beszélt, hogy a jelenséget nem lehet kizárólag az idei aszállyal magyarázni. Szerinte a Duna főmedre az elmúlt mintegy ötven évben fokozatosan mélyebbé vált, ami a kisvízszinteket is lejjebb húzta.
![]()
A szakember szerint korábban nagy mennyiségű folyami kavicsot termeltek ki a mederből.
A jó minőségű építőanyagot többek között a nagy lakótelepi beruházások idején is felhasználták. Ez azt jelenti, hogy a folyó természetes kavicskészletének egy része építkezések alapanyagaként végezhette, miközben a mederből eltávolított hordalék helyére nem mindenhol érkezett megfelelő utánpótlás.
A kitermelés idején még azzal számoltak, hogy a tervezett nagymarosi vízlépcső később hozzájárulhat a hordalékháztartás egyensúlyának helyreállításához. A létesítmény azonban nem épült meg, miközben a folyó működését más beavatkozások már jelentősen átalakították.
A szakember szerint a bősi duzzasztó szintén megváltoztatta a Duna természetes folyamatait
A létesítmény fölött visszatartja a kavicsos hordalék egy részét, alatta viszont a folyó továbbra is elszállítja a meder anyagát. Mivel a kavics utánpótlása csökken, a meder hosszabb távon egyre mélyebbé válhat.
![]()
A problémát az okozza, hogy a duzzasztó fölött megáll a kavics utánpótlása, alatta viszont a folyó tovább dolgozik: viszi az anyagot, de nem kap helyette újat
– magyarázta a szakember. Úgy vélte, valamilyen duzzasztásra előbb-utóbb szükség lehet, mert a lassabban áramló víz kevesebb hordalékot sodorna tovább, és a vízkészletek megtartását is segíthetné.
A meder mélyülése azért különösen fontos, mert azonos vízmennyiség mellett is alacsonyabb értéket mutathat a vízmérce, ha a folyó feneke lejjebb kerül.

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A változás a mellékágakat is érinti
Mivel a mellékágak medre nem mindenhol követte a főág süllyedését, alacsony vízállásnál könnyebben elszigetelődhetnek vagy kiszáradhatnak. Ez történhetett az esztergomi Kis-Dunánál is. A ritkábban víz alá kerülő kavicsos részeken közben megtelepedhet a növényzet, amely a szakember szerint később az árvizek levonulását is akadályozhatja.
A közlekedést és a turizmust is megbénítja
Az alacsony vízállás következményeit már a mindennapi közlekedésben is érezni lehet. A Gödi Rév július 16-án arról tájékoztatta az utasokat, hogy a kishajó bizonytalan ideig nem közlekedik, tapasztalataink szerint pedig Szigetmonostornál a komp is csak nehezen tud kikötni. A Duna más szakaszain is járatokat kellett törölni. Több dunakanyari útvonalon korlátozásokat vezettek be, egyes sétahajók pedig a kikötőben maradtak.
A folyó alacsony vízszintje a turizmusnak is komoly veszteséget okozhat. A MAHART-PassNave tájékoztatása szerint számos szállodahajó a kikötőkben vesztegel, egyes budapesti és mohácsi járatok pedig nem tudják folytatni útjukat. A Turizmus.com beszámolója szerint a júliusi foglalások száma 18 százalékkal csökkent.
A probléma nem áll meg az országhatárnál sem áll. A Duna romániai szakaszán a kompközlekedést is le kellett állítani, a gabonát szállító uszályok egy része nem tudott elindulni, a folyami turistákat pedig helyenként buszokkal vitték tovább.
Az országban dúló aszály befolyásolja egyes növények, köztük a kukorica fejlődését is.
























