Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Prága macskaköves utcáin sétálva szinte lehetetlen kikerülni a fenséges Moldva folyón átívelő Károly hidat. A gótikus remekmű évszázadok óta dacol a pusztító árvizekkel, a háborúkkal és a hömpölygő turistaáradattal. De vajon mi a titka ennek a rendkívüli szilárdságnak? A legenda szerint nem más, mint a tojás. Egészen pontosan több ezer láda tojás, amit az építkezéshez használt habarcsba kevertek.
Bár ez elsőre úgy hangzik, mint egy furcsa középkori gasztro-hóbort, a háttérben valójában komoly mérnöki megfontolás, na és persze egy kis asztrológia is állt. A gótika építőmesterei ugyanis előszeretettel kísérleteztek különféle szerves anyagokkal a habarcs rugalmasságának és szilárdságának növelésére. Maga az uralkodó pedig szentül hitte, hogy az égitestek kedvező együttállása nélkül egyetlen monumentális alkotás sem dacolhat az idővel.
A számmisztika és a tökéletes pillanat
IV. Károly német-római császár nem bízta a véletlenre a híd sorsát. Miután a korábbi Judit-hidat 1342-ben egy hatalmas árvíz teljesen elpusztította, a város gazdaságilag és logisztikailag is megbénult. Az uralkodó elhatározta, hogy egy olyan elpusztíthatatlan átkelőt építtet, amely túléli az évszázadokat. Mivel komolyan hitt az asztrológiában és a számmisztikában,
udvari csillagászaival számíttatta ki az alapkőletétel legoptimálisabb időpontját.
Így esett a választás egy egészen különleges, piramisszerű számsorra, amely oda-vissza olvasva ugyanazt adja (palindrom): 1-3-5-7-9-7-5-3-1. Károly király tehát pontosan ebben a pillanatban, 1357. július 9-én reggel 5 óra 31 perckor helyezte el az első alapkövet, bízva abban, hogy a csillagok együttállásának köszönhetően a híd örökké fog állni.
Tojás, tej és túró a habarcsba?
A csillagok jóindulata mellett a középkori építőmesterek nagyon is kézzelfogható módszerekhez folyamodtak. Elterjedt a pletyka, hogy a habarcs rendkívüli tapadóképességét és rugalmasságát tojássárgájával növelték. A legenda szerint az uralkodó parancsára az egész királyság területéről, minden faluból szekérszámra kellett küldeni a tojásokat Prágába.
A történetnek van egy mulatságos mellékszála is: Velvary város lakói annyira aggódtak, hogy a tojások összetörnek a rázós utakon, hogy inkább keményre főzve küldték el azokat a fővárosba – természetesen az építők legnagyobb bánatára, hiszen a főtt tojás teljesen használhatatlan volt a habarcshoz.
De mit mond a modern tudomány?
Sokáig egyszerű legendának tartották a tojásos történetet, ám a cseh kutatók néhány éve laboratóriumi vizsgálatnak vetették alá a híd eredeti habarcsát.
A modern kémiai elemzések megerősítették, hogy a kötőanyagban valóban jelen vannak szerves anyagok, többek között fehérjék és tejtermékek.
Bár a tojás pontos arányát nehéz utólag meghatározni, az biztos, hogy a középkori építészek tudatosan használtak természetes adalékanyagokat a fagyállóság és a rugalmasság növelésére.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Az új híd megtervezésével megbízott, mindössze 23 éves Peter Parler nemcsak a szerkezetet álmodta újra, de a kor legmodernebb gótikus elemeit is belecsempészte az építménybe. Az ő zsenialitásának köszönhető, hogy a híd nemcsak rendkívül stabil, de lélegzetelállítóan szép is lett a maga 16 ívével és a később ráhelyezett 30 barokk szoborcsoporttal.
Bár a teljes építkezés csak a XV. század elején fejeződött be, a Károly híd azóta is Prága büszkesége, úgy tűnik, valóban elpusztíthatatlan lett.
Kapcsolódó: ha szívesen olvasnál még érdekességeket Prágáról, ne hagyd ki a népszerű szuvenírnek számító marionett bábukról szóló írásunkat.
