Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.
Cikkünk kiderül, hogy
- A depresszió nemcsak hangulati probléma, hanem a sejtek energiatermelésének működését is megzavarhatja, különösen az agyban és a vérsejtekben.
- Egy friss, viszonylag kis mintán végzett kutatás szerint a sejtek furcsán viselkedhetnek: nyugalomban túl sok energiát termelnek, de terhelésre nem tudnak elég hatékonyan reagálni – ennek alapján azonban még hosszú távú következtetést levonni nem lehet.
- Ez a működési zavar összefügghet a depresszió tüneteivel, és segíthet a betegség korábbi felismerésében és célzottabb kezelésében.
A sejtjeid szintjén rombolja az agyad a depresszió
A kutatók az úgynevezett ATP nevű molekulát vizsgálták, amelyet leegyszerűsítve a sejtek „üzemanyagának” is szoktak nevezni. Ez az anyag biztosítja az energiát ahhoz, hogy a sejtek – így az agy- vagy vérsejtek is – megfelelően működjenek.
A vizsgálat során depresszióval élő fiatalok mintáit hasonlították össze egészséges emberekével. Az derült ki, hogy az érintett sejtek furcsán viselkednek: nyugalmi állapotban mintha „túl sok energiát termelnének”, viszont amikor valóban szükség lenne plusz teljesítményre, egyszerűen nem tudnak elég gyorsan és hatékonyan reagálni.
Ez olyan, mintha egy autó alapjáraton túlpörögne, de amikor gyorsítani kellene, nem adná le a szükséges erőt.
A kutatók szerint ez a jelenség összefügghet a depresszió gyakori tüneteivel is. Ha a sejtek nem tudják jól kezelni az energiaigényt, az hatással lehet az agy működésére is: nehezebb lehet koncentrálni, csökkenhet a motiváció, és állandó fáradtság jelentkezhet, még akkor is, ha valaki eleget pihen.
A depresszió azonban nem az, amit a köznyelvi használat során értünk alatta. Ezt a kérdést dr. Babusa Bernadett klinikai szakpszichológus segít tisztázni.
"A hétköznapi nyelvben gyakran minden tartós rosszkedvet vagy kimerültséget depressziónak nevezünk, de a klinikai depresszió ennél jóval több. A depresszió orvosi értelemben egy mentális zavar, amely nemcsak hangulati probléma, hanem az érzelmi, gondolkodási és testi működést is érinti" – mutat rá a szakember.
Nem egyszerűen arról van szó, hogy valaki szomorú, hanem arról, hogy tartósan elveszíti az örömérzés képességét, csökken az energiaszintje, romlik a koncentrációja, megváltozik az alvása és az étvágya, és mindez a mindennapi működésére is kihat.
A klinikai depresszió jelentős szenvedést és funkcióromlást okoz: az érintett sokszor már nem tud úgy dolgozni, tanulni, kapcsolódni vagy akár gondoskodni magáról, mint korábban.
Nem energiahiány, alkalmazkodási probléma
Érdekes megállapítás az is, hogy nem egyszerűen „kevesebb energiáról” van szó, hanem inkább arról, hogy a sejtek energia-rendszere nem rugalmas: nem tud jól alkalmazkodni ahhoz, hogy éppen mennyi energiára lenne szükség.
A kutatók azt is hangsúlyozzák, hogy ez segíthet jobban megérteni, miért nem egyforma a depresszió lefolyása mindenkinél.
Nem minden szervezet működik ugyanúgy ennél a betegségnél, ezért a tünetek és a kezelések hatása is nagyon eltérő lehet.
Mennyire gyakori?
A depresszió igen komoly probléma, mivel azonban sokszor nem azt értjük alatta, amit valóban jelent, nem mindig vagyunk tisztában azzal, mennyire gyakori jelenség.
A depresszió nemcsak levertséggel jár, ennek megfelelően nem mindig könnyű felismerni, ha valaki ilyen problémával küzd. Sőt, sokszor maga az érintett sem ismeri fel, hogy segítségre lenne szüksége.
Már akkor is érdemes szakemberhez fordulni, ha a rossz hangulat, az örömtelenség, a fáradtság vagy a motiválatlanság tartósan jelen van, és az ember azt veszi észre, hogy egyre nehezebben működik a hétköznapokban.
"A depresszió legfontosabb figyelmeztető jelei közé tartozik a tartósan fennálló lehangolt, nyomott hangulat, az érdeklődés és az örömérzet jelentős csökkenése, valamint a kifejezett fáradtság és motiválatlanság, ami gyakran együtt jár az alvás és az étvágy megváltozásával, a koncentráció romlásával, a reménytelenség, bűntudat vagy értéktelenség érzésével, miközben a hétköznapi feladatok is egyre nehezebbé válnak. Különösen komoly figyelmeztető jel minden olyan gondolat, amely az élet értelmetlenségére, az eltűnés vágyára vagy önsértő, öngyilkossági késztetésekre utal" – emeli ki dr. Babusa Bernadett.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
“A klinikai értelemben vett, úgynevezett major depresszió Magyarországon nagyon gyakori. A hazai reprezentatív adatok szerint az egyéves előfordulása körülbelül 7%, az élettartam során pedig a lakosság mintegy 15%-át érinti. Ez azt jelenti, hogy évente nagyjából 600-700 ezer ember élhet depresszióval. Fontos ugyanakkor, hogy a betegek jelentős része nem jut megfelelő kezeléshez, így a betegség jelentősen rontja az életminőséget, a munkaképességet, és emeli az öngyilkossági kockázatot” – mondja a szakértő.
Dr. Babusa Bernadett szerint fontos hangsúlyozni, hogy ma már léteznek szakmailag hiteles online önsegítő eszközök is, például az iFightDepression program, amely egy nemzetközi, bizonyítékokon alapuló, kognitív viselkedésterápiás elemekre épülő, vezetett online eszköz enyhe és középsúlyos depresszió esetére.
"Ezek az eszközök különösen enyhébb esetekben vagy kiegészítő támogatásként lehetnek hasznosak, de nem helyettesítik a szakemberrel való munkát” – tette hozzá a szakpszichológus.
Kapcsolódó: létezik egy hétköznapi teendő, amelyből már napi 20 perc is csodát tesz az aggyal.
