Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A vegytan helyett receptek tanulmányozását ajánlotta a nők figyelmébe egyik legnagyobb magyar írónk is, emelte ki Bálint Lilla, a Múzsák a csók után című kötetünk szerzője – a cikk fejlécében megtekinthető videóinterjúban a nők irodalomban betöltött szerepe mellett szó esik arról is, miért nehéz egy zseni mellett élni.

A Múzsák a csók után, a Dívány második könyve női sorsokat mutat be: olyan nőkét, akik legnagyobb íróink és költőink múzsái voltak, majd szerelmük halála vagy a kapcsolat megszakadta miatt légüres térbe kerültek.

A megkapó történeteket Bálint Lilla, a Dívány szerzője rendezte kötetbe – a We Love Budapest majálisán visszatértünk a sikerkönyv témájához egy beszélgetés erejéig.

A Múzsák a csók után történeteiből kiderül az is, miért volt nehéz egy nőnek az irodalom terén boldogulnia
Fotó: Hujber Szabolcs

Ha illusztrálni szeretnénk, miért is könnyebb ma nőként boldogulni, mint egykor volt, elég Mikszáth Kálmán Fizikus leányok című, a Vasárnapi Ujságban megjelent cikkéhez visszanyúlnunk, említette a beszélgetésben Bálint Lilla.

Idézőjel ikon

Az író afölött aggodalmaskodik, hogy a nőknek vegytannal kell foglalkoznia, holott van egy számukra kitalált vegytan – ez pedig a főzés tudománya.

Máig nehéz egy nőnek az irodalom terén boldogulnia

Osvát Ernő, a Nyugat szerkesztője az ellen emelte fel szavát, hogy a nők férfi modort affektáljanak: ilyen ellenszélben igencsak nehéz volt egy nőnek teljesítményt az asztalra letennie, egyáltalán: labdába rúgnia az irodalmi életben.

Mindezt nem teljesen a múlté: Bálint Lilla Tóth Krisztina írónőt idézte, aki egy Facebook-bejegyzésben gyűjtötte össze azokat a „beszólásokat”, melyeket írónőként kapott, s melyek közül a „te még mindig írogatsz?” volt a legenyhébb. Ő maga is szembesült ilyesmivel, amikor megkérdezték tőle a könyve készítése közben, hogy informatikus férje mennyit segít neki abban.

A beszélgetés további részében érintettük, hogy léteznek-e még múzsák, illetve az ilyen egyenlőtlen kapcsolatokban kódolt nehézségek, a mentális egészségre gyakorolt hatások is szóba kerültek: nézd meg a teljes beszélgetést a fenti videóban!

Kapcsolódó: tudj meg többet a Múzsák a csók után keletkezéséről!

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.