A dinnye kopogtatása tradíció, családokon belül öröklődik a tudás, hogy milyen hangon kell szólnia. De valóban kiderül pár koppintásból, hogy érett-e?
Mézédes, lédús, pirosló, harsog a fogunk alatt, persze optimális esetben. A görögdinnye kiváló folyadékpótló nyári finomság. De tényleg számít, hogy kopogtatjuk-e?
Szegedi fizikusok egy csoportja, dr. Hopp Béla, Dr. Smausz Kolumbán Tomi, Dr. Kecskeméti Gabriella és Zölei Dániel járt utána annak, hogy vajon mi történik a dinnyében, amikor kopogtatják.
Mivel abszolút hallással nem rendelkeztek, különféle műszerek segítségét is igénybe vették, mikrofonnal rögzítették és egy hangspektrum-analizáló programmal vizsgálták mindezt.

Ettől függ, milyen hangot hallunk
Amikor megkoccintjuk a behajlított mutatóujjunkkal vagy az öklünkkel a dinnyét, számos különböző magasságú hang keverékét halljuk viszont. Hogy kiderüljön, pontosan mit is, a kutatók különféle dinnyéket vásároltak a piacon, melyek súlya 4,8–10,8 kg közötti volt.
![]()
A kísérletek során megkopogtatták a dinnyéket, majd hangjukat rögzítették, illetve meghatározták a sűrűségüket.
Miután felvágták őket, leírták állagukat, színüket, magvaik érettségét, majd kóstolópróbát tartottak 1-5 pont között értékelve az ízüket és állagukat.

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A meglehetősen szubjektív paramétereket összevetették, kiértékelték, és annak reményében, hogy valamiféle összefüggésre jutnak, a dinnye kopogtatásakor mikrofonnal rögzített hang összetételét is megnézték. Mint kiderült a számítógépes analízis során, az ütögető kéz csattanásának a hangja a dinnyén nem adott információt a minta belsejéről, mind 1200 Herz felettinek bizonyult.
A termés kongása már változatosabb volt, 80-600 Herz közötti, ám ezt a dinnye mérete is befolyásolta. Szubjektív élményeik főként az alacsonyabb frekvenciatartományú dinnyék esetén csengtek össze, a kevésbé finom ízeket hangsúlyozva. Minél édesebb volt a dinnye, és
![]()
minél jobban ízlett a kísérletben részt vevőknek, annál magasabb volt a hangja a kopogtatásnak.
A dinnyék állaga − kásássága − nem függött össze a hanggal. Egyetlen esetben találtak csak utólag összefüggést a kettő között, ám az a darab két nap múlva magától szétrobbant, így meg sem kóstolták.
Az SZTE kutatói végül arra jutottak, hogy a mély és erős, 150 Herz körüli hangot produkáló termények jó eséllyel finomak, azonban ezt meghallani nem olyan könnyű, mint hinnénk, ugyanis az emberi hallásspektrum érzékelési tartományának alsó szélén helyezkedik el.
Hogy miért is érdemes dinnyét enni nyáron? Olvass tovább, hogy megtudd!
























