Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bábel tornyának története a nyelvek születésének bibliai magyarázata. Azonban egyre több történész és régész gondolja úgy, hogy a legendának valódi alapja lehetett – egy hatalmas mezopotámiai toronytemplom, amelynek nyomai ma is ott rejtőznek Irak területén.
Bábel tornya a Biblia egyik legismertebb története, mely szerint az özönvíz után az emberek egy nyelvet beszéltek, és együtt telepedtek le Sineár földjén, amelyet a kutatók az ókori Babilóniával azonosítanak. A történet szerint az emberek elhatározták, hogy olyan tornyot építenek, amely felér az égig. Isten azonban megharagudott az emberi gőgre, összezavarta a nyelvüket, így többé nem értették egymást. A torony építése félbemaradt, az emberek pedig szétszóródtak a világban. A várost Bábelnek nevezték el, ami a héber „balal” szóból eredhet, jelentése pedig összezavarni vagy összekeverni.
Létezhetett valódi bábeli torony?
Ez a kérdés évszázadok óta foglalkoztatja a kutatókat. Sokáig több ókori mezopotámiai romvárost is kapcsolatba hoztak a bibliai toronnyal. Egyesek Akarkúf romjait tartották a legendás helyszínnek, mások Borszippa városát nevezték meg lehetséges jelöltként.
A legtöbb történész és régész ma azonban úgy véli, hogy a bibliai történet hátterében az Étemenanki nevű ókori toronytemplom állhatott. A romokat 1913-ban Robert Koldewey német régész tárta fel Babilon területén. Andrew George, a Londoni Egyetem professzora szerint az összefüggés kézenfekvő – ez egy hatalmas torony volt Babilon városában, amelyet görögül Babülónnak, héberül pedig Babelnek neveztek.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Mi volt az Étemenanki?
Az Étemenanki egy úgynevezett zikkurat volt – egy lépcsőzetes toronytemplom, amely az ókori Mezopotámiában gyakori vallási építménynek számított. Ezeket a monumentális épületeket a város védőisteneinek tiszteletére emelték. A kutatók szerint az épület vályogtéglából és kiégetett bitumenes téglákból készült, az elemeket pedig sárral rögzítették egymáshoz.
Az 1990-es években a régészek egy különleges kőoszlopot is találtak, amely rajzokat és feliratokat tartalmazott az épületről. Az úgynevezett „babiloni torony sztélé” alapján a kutatók rekonstruálták a torony kinézetét: az építmény akár 90 méter magas is lehetett.
Újra és újra felépítették
Az Étemenanki története rendkívül összetett. A zikkuratot valószínűleg többször lerombolták és újjáépítették háborúk, inváziók és természeti károk miatt. A torony egyik utolsó ismert fejezete Nagy Sándorhoz kötődik. Miután Kr. e. 331-ben elfoglalta Babilont, elrendelte a romok eltakarítását, hogy újjáépítsék a zikkuratot. A terv azonban halála után félbeszakadt.
Az évszázadok során a helyiek széthordták az építőanyagokat, az idő pedig szinte teljesen eltüntette az építményt. Ma már főként az alapok helye maradt meg abból a toronyból, amely egykor az ókori világ egyik legimpozánsabb épülete lehetett.
Bár egyre több bizonyíték utal arra, hogy Bábel tornyának lehetett történelmi alapja, a kutatók továbbra sem tudják biztosan kijelenteni, hogy az Étemenanki és a bibliai torony ugyanaz volt. Sok történész szerint inkább vallási legenda, mások azonban úgy gondolják, hogy az ókori emberek valóban egy lenyűgöző mezopotámiai torony emlékét őrizték meg a bibliai történetben.
Kapcsolódó: Noé bárkája szintén a Biblia egyik legismertebb története, amely a vízözön elől menekülő család történetét meséli el.
