Az Angliában található misztikus kőkört már a középkori ember is megpróbálta megfejteni. Volt, aki Merlin varázslatának tulajdonította a kövek felállítását, mások gyógyító erőt vagy Artúr király legendás múltját látták benne.
Bábel tornyának története a nyelvek születésének bibliai magyarázata. Azonban egyre több történész és régész gondolja úgy, hogy a legendának valódi alapja lehetett – egy hatalmas mezopotámiai toronytemplom, amelynek nyomai ma is ott rejtőznek Irak területén.
Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.
Kevés bibliai történet ragadta meg annyira az emberek képzeletét, mint Bábel tornyának legendája. A történet szerint az emberiség eredetileg egyetlen nyelvet beszélt, ám mikor egy hatalmas tornyot kezdtek építeni, hogy felérjenek az egekig, Isten összezavarta a nyelveket, és a munka félbeszakadt.
Sárrétudvari mellett már a honfoglalás idején is éltek magyarok, a régészeti leletek tanúsága szerint ráadásul igencsak gazdag környék lehetett ez egykor. Egy már feltárt sír repítette a világhírnév felé a települést, ami kiderült róla, az alapjaiban formálhatja elődeinkkel kapcsolatos ismereteinket.
Egy pre-inka időkből származó múmia került elő Peruban, Lima utcái alól. A mintegy ezeréves, meglepően ép állapotú múmiát egy építkezés során ásták ki.
Évszázadokig árasztották el a szigeteket a Balaton vizével, hogy védekezhessenek a környékbeliek. Az egyik ilyen földdarab története máig izgalmas kérdéseket vet fel.
A székesfehérvári Szent István Király Múzeum régészei sikeresen lokalizáltak egy újabb helyszínt, mely a még magyar földben rejtőző Seuso-kincs darabjainak nyomára vezethet.
Több mint kétszáz ember maradványait találták meg egy jordániai sírban, ami új bizonyítékot szolgáltat az első ismert világjárvány, a Justinianus-kori pestis pusztítására.
Négyszáz éves sírban bukkantak arra a férfira, akit életében vámpírnak tartottak, s ennek megfelelő óvintézkedések keretében temették is el.
Egy véletlen felfedezés hozta közelebb a 17. század hétköznapjait a jelenhez. Egy angol történelmi épület felújítása során egy több mint négyszáz éves bevásárlólista került elő. A kézzel írt dokumentum nemcsak a korabeli étrendről, hanem az arisztokrata háztartások működéséről is árulkodik.
Egy rendkívüli régészeti felfedezés új megvilágításba helyezheti az emberi evolúció egyik legkevésbé ismert korszakát. Marokkóban olyan ősi emberelődök maradványait tárták fel, amelyek egy eddig szinte teljesen hiányzó időszakból származnak. A kutatók szerint a lelet segíthet választ adni arra a kérdésre, kik lehettek a modern ember közvetlen elődei.
