A székesfehérvári Szent István Király Múzeum régészei sikeresen lokalizáltak egy újabb helyszínt, mely a még magyar földben rejtőző Seuso-kincs darabjainak nyomára vezethet.
Amint arról már korábban is beszámoltunk a Díványon, a székesfehérvári régészek tovább keresik a legendás Seuso nyomát a föld alatt. A dunántúli Tác melletti egykori római központ, Gorsium hatalmas kiterjedése az egykori Sárvíz területén még mindig számos darabot rejt a kincs gazdájának életéről elővilágló kirakósból. Seuso ugyanis korának leggazdagabb embere lehetett, a Római Birodalom-szerte egyedülálló gazdagsággal bírt.
Kovács Loránd Olivérrel, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum szakmai igazgatójával beszélgettünk a legújabb felfedezéseikről. A táci Gorsium Régészeti Park vezetője és csapata önkéntes régészek bevonásával kutatja a környező területet Székesfehérvártól szinte a Balatonig, hogy kiderüljön, ki is valójában Seuso.
A Balaton környéke elképesztőkincseket rejthet
A 2025-ös Seuso-projekt terepen végzett kutatásai beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, tovább folyt a Gorsiumnak nevezett római település feltérképezése, és lehetséges, hogy magáról Seuso-ról is hamarosan sokkal többet tudhatunk, ugyanis megtalálhatták a föld alatt egy egykori villa nyomát.
A szakemberek célja, hogy bebizonyítsák, a vagyonos polgár egykor ezen a területen, a Sárvíz környékén élt, és a kincsei is magyar földből származnak.
A régészek a korábban feltárt területeken három helyszínt vizsgáltak meg, amikről kiderült, hogy oda nem rejthette volna el méretéből fakadóan a kincseket menekülés közben a férfi, de egy negyedik, igencsak ígéretes terület még hátra van, ennek előzetes bejárása folyik éppen, és amint azt Kovács Loránd Olivér a Díványnak elmondta,
még az idei évben sor kerülhet a feltárás megkezdésére.
„Előkerült egy korábban már ismert, de jóval kisebb kiterjedésűnek hitt lelőhely az egykori Sárvíz folyó nyugati partján, ahonnan még a régebbi Seuso-ásatásra is rá lehet látni. Jelenleg a terület azonosítása folyik − mondta Kovács Loránd Olivér, a Gorsium Régészeti Park vezetője a Díványnak. − Ha van benne épület, lehet egy olyan villagazdaság része, ami méretében passzol egy Seusohoz hasonló tehetősségű emberéhez. Van benne fantázia."
Zajlik a munka Gorsiumban
Egy körülbelül 40 kilométer hosszú, 2 kilométer széles sávról van szó, mely akár még ennél is nagyobb lehet. Ez nem csupán egy épület, de a hozzá tartozó gazdaságok nyomait is rejtheti, és még ennél is kiterjedtebbnek bizonyulhat. Fekete Fruzsina vezetésével önkéntes régészek tucatja dolgozik itt, és végzik a feltárás megkezdéséhez szükséges, úgynevezett teljeskörű lejárást, azaz
épületnyomokat keresnek a felszínen,
olyan, szemmel is jól látható objektumokat, amiken felismerhető habarcs használata. Ezen kívül cserepeket és egyéb, a föld megmunkálása során előkerülő, emberi kéz nyomára utaló jeleket is figyelnek, amik az esetlegesen szétszántott épületek után megmaradtak. Ha sikerül gyanúra okot adó területe behatárolni, ahol érdemes megkezdeni majd a régészeti feltárást, akkor geofizikai vizsgálatoknak is alávetik a talajt.
Ha érdekel, ki volt Seuso, olvasd el ezt a cikkünket is.
