Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A Jeges-tenger tápanyagkörforgása úgy tűnik, véglegesen átalakult. Ennek oka a talajlakó baktériumok nitrátfelhasználása, ami hatással van a planktonok tömegére és növekedésére, ezáltal pedig a teljes ökoszisztémára.
A klímakatasztrófa olyan változásokat indít el bolygónkon, amelyeknek beláthatatlan következményei lehetnek. Sokan azzal nyugtatják magukat, hogy ezek a folyamatok még nem kezdődtek el, ám ez nem igaz. A Jeges-tenger már átlépett egy olyan fordulópontot, amely várhatóan hosszú távon és alapvetően alakítja át az ökoszisztémáját.
Ezért omolhat össze a tápláléklánc
A tengeri ökoszisztémák alapját a planktonok alkotják. Ezek a parányi élőlények két fő csoportba sorolhatók, melyeket a zooplanktonok és a fitoplanktonok alkotnak. Előbbiek inkább az állatvilághoz állnak közelebb, míg utóbbiak a növényekhez hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek.
A Jeges-tenger planktonban gazdag terület, mivel a hideg vizek általában több tápanyagot tartalmaznak. Ez a helyzet azonban változóban van, és ennek egyik fő oka a tengeri jég olvadása. Egy friss tanulmány szerint a jég visszahúzódása jelentősen befolyásolja a víz nitrátszintjét – írja a ScienceDaily.
A nitrát létfontosságú tápanyag a planktonok számára. Hiányában kisebbre nőnek, biomasszájuk csökken, ami az egész táplálékhálózat működésére hatással lehet. Mivel a planktonok jelentik a tengeri tápláléklánc alapját, változásaik az ökoszisztéma minden szintjén éreztethetik hatásukat.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A probléma azonban nem áll meg itt. A kisebb méretű és kisebb tömegű fitoplanktonok összességében kevesebb szén-dioxidot képesek megkötni fotoszintézis útján. A szén-dioxid az egyik legfontosabb üvegházhatású gáz, így ha a Jeges-tenger kevesebbet von ki a légkörből, az tovább gyorsíthatja a felmelegedést. A melegedés fokozza a jégolvadást, ami tovább csökkenti a nitrátszintet, és
így egy önmagát erősítő folyamat alakulhat ki.
De miért csökken a nitrátszint?
A jelenség hátterében egy bentikus denitrifikáció néven ismert folyamat áll. A tengerfenék üledékében élő baktériumok normál körülmények között oxigént használnak anyagcseréjükhöz. Ha azonban az oxigén elfogy vagy nagyon alacsony szintre csökken, egyes fajok nitrátot kezdenek felhasználni.
Az oxigénhiány akkor alakulhat ki, amikor a tengerfenékre nagy mennyiségű szerves törmelék kerül. Ez lehet növényi vagy állati eredetű, lebontása során pedig a baktériumok jelentős mennyiségű oxigént fogyasztanak el.
A klímaváltozás ezt a folyamatot is felerősíti. Az olvadó jégtakaró miatt egyre több napfény jut a vízbe, ami serkenti a fitoplanktonok és más fotoszintetizáló szervezetek növekedését. A megnövekedett biomassza egy része később a tengerfenékre süllyed, ahol lebomlik, tovább fokozva az oxigénhiányt.
A tudósok szerint a Jeges-tenger élővilágának fejlődését korábban elsősorban a rendelkezésre álló fény mennyisége korlátozta. A kutatások azonban arra utalnak, hogy ez a helyzet már 2009 körül megváltozott. Azóta a rendszer működését egyre inkább a nitrogén- és nitrátellátottság határozza meg, ami alapvetően alakíthatja át a térség ökológiai folyamatait.
A Jeges-tenger birodalmához tartozik az Északi-sark is, amely nem egészen olyan, mint amilyennek elképzeltük.
