Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nyári kánikulában sokan imádnak a víz alatt úszkálni, búvárkodni, miközben tágra nyitott szemmel fürkészik a medence alját. Aztán a partra lépve jön a feketeleves: a szemünk ég, szúr, vörös lesz. Bár hajlamosak vagyunk mindezért egyedül a klórt hibáztatni, a háttérben valójában egy sokkal összetettebb kémiai játszma áll.
Egy rövid víz alatti kacsintás általában nem okoz maradandó károsodást, de ha rendszeresen és hosszabb ideig tartjuk nyitva a szemünket a medencevízben, azzal komolyan próbára tesszük a szemünk védelmi rendszerét.
A kiszáradt szemfelszín és a sérült könnyfilm
A szemünket egy rendkívül finom és összetett réteg, az úgynevezett könnyfilm védi a külső behatásoktól. Amikor a víz alatt kinyitjuk a szemünket, a medencevíz – a benne lévő vegyszerek miatt – gyakorlatilag lemossa ezt a védőréteget. A klóros medencevíz ugyanakkor önmagában nem feltétlenül veszélyes a szemre.
A panaszok akkor jelentkezhetnek, ha valaki hosszabb ideig nyitva tartja a szemét a víz alatt, ha érzékenyebb a szemfelszíne, vagy ha eleve szemszárazságra hajlamos.
Ilyenkor a könnyfilm sérül, a szem felszíne kiszárad, irritálódik. Ez a folyamat vezet a klasszikus „úszószem” nevű állapothoz, ami egy átmeneti, kémiai eredetű szemfelszíni irritáció. Bár a tünetek kísértetiesen hasonlítanak a fertőzéses kötőhártya-gyulladásra, szerencsére a legtöbb esetben ártalmatlanok, és néhány óra alatt maguktól is elmúlnak.
Az erős klórszag valójában rossz jel
A közhiedelemmel ellentétben az a jellegzetes, szúrós „klórszag”, amit a medencéknél érzünk, nem a tiszta víz jele. Az erős szagot az úgynevezett klóraminok okozzák. Ezek a vegyületek akkor keletkeznek, amikor a fertőtlenítésre használt szabad klór reakcióba lép a vízbe kerülő szerves szennyeződésekkel – például az izzadsággal, a kozmetikumokkal vagy a vizelettel.
Minél erősebb a medence szaga, annál több benne a klóramin, ami nemcsak a szemet és a bőrt, hanem a légutakat is intenzíven irritálja. Ráadásul a medencevíz nem megfelelő pH-értéke (amelynek ideális esetben 6,5 és 7,8 között kellene lennie) szintén drasztikusan felerősítheti a szem vörösségét és szúró érzését.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Mit tehetünk a pirosság ellen?
Ha a strandolás után ég és vörös a szemünk, az első és legfontosabb szabály: soha ne dörzsöljük! A dörzsöléssel csak még mélyebbre visszük az irritációt és a mikroszkopikus sérüléseket. Lássuk, mi az, ami segíthet.
- Tiszta vizes öblítés: Azonnal mossuk meg az arcunkat és a szemkörnyéket tiszta, friss csapvízzel.
- Műkönny: Cseppentsünk néhány csepp tartósítószer-mentes műkönnyet a szemünkbe, ami segít visszaállítani a sérült könnyfilmet és átmosni a szemfelszínt.
- Hideg borogatás: Egy tiszta, hideg vizes kendő a lecsukott szemhéjakon csodákra képes a duzzanat és az égő érzés enyhítésére.
A kontaktlencsét ki kell venni fürdés előtt
Ha kontaktlencsét viselsz, medencézés előtt mindenképpen vedd ki! A lencse alatt megrekedő medencevíz és a lencseviselés miatt keletkező minimális mikrosérülések drasztikusan növelik a súlyos, akár látást veszélyeztető fertőzések kockázatát.
Ha a pirosság és a fájdalom néhány órán belül nem enyhül, esetleg váladékozás, tartós fényérzékenység vagy látásromlás jelentkezik, ne habozzunk, és mielőbb keressünk fel egy szemész szakorvost.
A Weborvos szakértői cikke szerint a megelőzés érdekében a legegyszerűbb és legbiztosabb módszer, ha beszerzünk egy jól illeszkedő úszószemüveget, így a víz alatti látványról sem kell lemondanunk, és a szemünk is biztonságban marad.
