A székesfehérvári Szent István Király Múzeum régészei sikeresen lokalizáltak egy újabb helyszínt, mely a még magyar földben rejtőző Seuso-kincs darabjainak nyomára vezethet.
A Kazahsztán mai Abaj megyéjének területén elterülő nyílt füves pusztaság helyén egykor egy olyan bronzkori település állhatott, amely körülbelül i. e. 1600-ban a térség egyik hatalmi és csereközpontja lehetett. A Semijarka néven ismert lelőhelyet, amely a „Hét Szurdok városa” becenevet kapta a kutatóktól, már évtizedekkel ezelőtt felfedezték, de csak az elmúlt években vált világossá a jelentősége.
Egy 3000 éves maja lelőhelyen a kutatók olyan elrendezést fedeztek fel, amely az univerzum ősi térképét ábrázolhatja. A Mexikóban található Aguada Fénix nevű ásatási helyszín nemcsak a régió egyik legrégebbi, hanem legnagyobb ismert maja ceremoniális központja is. A felfedezés új fényt vethet arra, hogyan gondolkodtak a korai civilizációk a kozmoszról és az ember helyéről benne.
Az Aquincumi Múzeum régészei rendkívüli felfedezést tettek. Budapesten, a III. kerületben, egy építkezés előtt álló területen először római kori vízvezetékekre bukkantak, majd a feltárás folytatásakor egy római település maradványai is napvilágra kerültek. A régészek több kisebb sír mellett egy sírkertszerű építményt is feltártak, amelynek közepén egy mintegy 1700 éves, eddig bolygatatlan szarkofágot találtak.
Lehetséges, hogy a 21. század felfedezte a régen elveszettnek hitt Mikulás-sírt.
A Notre-Dame titkára valószínűleg soha nem derült volna fény, ha 2019-ben nem sújtja pusztító tűzvész a katedrálist. A felújítási munkálatok során két különleges leletre bukkantak, melyek közül az egyik hosszasan látta el munkával a kutatókat, mostanra azonban fény derült titkára.
A Szlovák Tudományos Akadémia számolt be a szenzációs felfedezésről: a Garam folyó mellett, egy korábbi, középkori ásatásnak köszönhetően római emlékekre bukkantak. Mint kiderült, a legendás Marcus Aurelius egykor személyesen járt ezen a területen.
Kétezer éve váltak majdnem enyészetté az ókor egyik leghíresebb városának pusztulásakor, sosem gondoltuk volna, hogy valaha elolvashatjuk a régi római iratokat. Egy diák jött rá a megoldásra egy egyetemi projekt során, miként férhetünk hozzájuk.
A egyiptomiak ugyanolyan gigerli társaság voltak, mint amilyenek mi is. Már ők is különféle növényi és állati zsiradékokkal kenegették magukat, például a hajukat is. A régészeti leletekből az látszik, hogy mindezek mellé változatos frizurákat hordtak, amiből például társadalmi hovatartozásukra is következtetni lehet.
A Mona Lisa csontjait tervezi fölkutatni egy olasz régészekből álló csoport, és ha minden jól megy, még számítógépes arcrekonstrukciót is csinálhatnak.
