1700 év után először nyitották fel az Aquincumnál talált szarkofágot: ezt találták benne

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az Aquincumi Múzeum régészei rendkívüli felfedezést tettek. Budapesten, a III. kerületben, egy építkezés előtt álló területen először római kori vízvezetékekre bukkantak, majd a feltárás folytatásakor egy római település maradványai is napvilágra kerültek. A régészek több kisebb sír mellett egy sírkertszerű építményt is feltártak, amelynek közepén egy mintegy 1700 éves, eddig bolygatatlan szarkofágot találtak.

A szarkofágot a HVG kamerái előtt nyitották fel, és egy páratlanul gazdag leletegyüttes került elő belőle.

Az építkezés helyszínén római településre bukkantak

Budapest III. kerületében, a Vörösvári úton, ahol ma egy új lakópark építése zajlik, a beruházás első lépéseként régészeti feltárásra került sor. Ennek oka, hogy a területen korábban már találtak római kori leleteket, ezért az illetékes hatóság teljes felületi feltárást írt elő.

Idézőjel ikon

Aquincumnál egy római kori szarkofágra találtak a régészek. Ott voltunk amikor 1700 év után először kinyitották. Részletek hamarosan!
Posted by HVG on Friday, October 17, 2025

Az első hetekben az egykori katonai város szélén két vízvezeték maradványát tárták fel. Az egyik egy 2. századi római vízvezeték volt, amelyet valószínűleg a mai Flórián téren állomásozó katonai egységek és segédcsapatok építettek.

A régészek egy településrészletet is feltártak. Az épületek egyik csoportja valószínűleg gazdasági, a másik pedig lakó- és reprezentatív funkciót töltött be. A leletek között egy 70-es évekből származó Vespasianus császári érmét is találtak. A települést lakói a 3. század után elhagyták, majd a 4. században a romos épületek közé kezdtek temetkezni.

Sírkertet és egy különleges szarkofágot is találtak

A régészek egy kisebb sírkertet is feltártak, ahol nyolc sír került elő. Ezek közül az egyik egy eddig fel nem nyitott, teljesen érintetlen kőszarkofág volt.

A szarkofág készítéséhez használt kőanyag rendkívül drága volt, ezért csak a magasabb társadalmi rangú személyek engedhették meg maguknak, hogy ilyen formában temetkezzenek. Így az Aquincumi Múzeum szakemberei már a feltárás előtt is gazdag leletekre számítottak – és igazuk lett.

A szarkofág fedőlapját és alsó részét vaskapocs és ólomöntés rögzítette, ami szinte teljes egészében megmaradt. Miután a kapcsot eltávolították, a habarcsréteget is kikaparták, a megrepedt fedlapot sikerült egyben leemelni.

Kincseket rejtett a sír 

A feltárás során a szarkofágot először lefotózták és lerajzolták, majd megkezdődött a belső tartalom vizsgálata. Kiderült, hogy az évszázadok alatt a magas talajvíz beszivárgott a sírba, így néhány tárgy elmozdult eredeti helyéről.

Ennek ellenére számos kivételesen jó állapotban megmaradt lelet került elő: két ép üvegedény (egy csésze és egy korsó), több bronz- és ezüstérme, esztergált csont hajtű, bajtűző borostyánból készült amulett vagy ékszer, valamint az elhunyt aranyszállal díszített ruhájának maradványai.

A textilnyomokat és a viselet aranyszálait a restaurátorok a múzeumban mikroszkóp alatt vizsgálják majd meg, a szarkofágban talált iszapot pedig átszitálják, hogy az esetlegesen apróbb leletek is előkerüljenek.

Több száz évvel ezelőtt a Margit-szigettől északra volt Budapestnek még egy szigete. Olvasd el ezt a cikkünket is, amelyben eláruljuk, mit történt vele.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?